0V283 Régi MOTESZ sport érem

Régi, szép állapotú, jelzett, kétoldalas atlétikai kitüntetés, sport érem.
Egyik oldalán férfi atléta, baljában zászlóval, háttérben tornászok különböző tornaszereken láthatók.

Másik oldalon tölgyfalomb és felirat, jelzés:
MOTESZ
DÉLI KERÜLETE
SZEGEDEN
HAWEL BP.
(Hawel Pál)

Szélesség: 3.8 cm

Hosszúság: 4 cm

Súly: 0.02 kg

130 éve, 1885. június 29-én alakult meg a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége. A testgyakorlás, a torna elterjedése Magyarországon a 19. század elejére tehető, külföldi példák nyomán a főúri családok ekkortól fogadnak fel egyre gyakrabban "gimnasztikához értő nevelőt" gyermekeik mellé. 1817-ben alakult meg Pesten az "első nyilvános testgyakorda", majd 1830-ban kisgyermekek számára a Testgyakorló Intézet. A magyarországi tornasport kezdetei az 1860-as évekre tehetők. Matolay Elek ügyvéd, Szontágh Ábris és Bakody Tivadar orvosok 1863-ban alapították meg a Nemzeti Torna Egyletet (NTE), amely az első "gyakorlásokat" a régi Pest egyik istállójában tartotta. Az NTE példájára sorra alakultak a különböző városok tornaegyletei: 1866-ban a kanizsai és a soproni, 1867-ben a debreceni, 1868-ban a szombathelyi, a nyitrai, a kassai és a sátoraljai, 1869-ben a Budai Torna Egylet, 1870-ben a Pécsi Torna Egylet. 1870-ben megépült új tornacsarnokában a Nemzeti Torna Egylet tanfolyamokat indított tornatanítók képzésére. Ezeken a kurzusokon néhány év alatt több mint 800 okleveles tornatanító végzett, s ők vették át a tornaegyesületek szakirányítását. A Nemzeti Torna Egylet 1881-ben megrendezte az első szertornaversenyt is. A szakmai munka támogatására 1883-tól havi rendszerességgel jelent meg a Tornaügy című folyóirat. Már 1870-ben felmerült az a kívánság, hogy a tornaegyesületek közös szövetségbe tömörülve vigyék előre a tornaoktatás ügyét. Az első magyar sportszövetség, a Magyarországi Tornaegyletek Szövetsége (MOTESZ) alakuló ülését 1885. június 29-én tartották Budapesten 12 vidéki és 4 fővárosi tornaegyesület részvételével. A szervezet elnöke Hegedűs Sándor, a kitűnő tornász lett. Az alakuló közgyűlés alkalmával rendezték meg az I. Országos Tornaünnepélyt, amelyet négyévenként újra lebonyolítottak. Az évek során egyre több egyesület csatlakozott az országos szervezethez, 1891-ben a tagegyesületek száma már 44 volt. A MOTESZ 1888. évi második közgyűlése meghatározta a tornászok öltözetét is: sötétkék nadrágot és kabátot, valamint a szürke ing mellett fekete árvalányhajas pörgekalapot írtak elő. 1896-ban a MOTESZ-t felvették az 1881-ben alakult Nemzetközi Torna Szövetségbe (Federation Internationale de Gymnastique – FIG). 1891-ben rendezték meg Magyarországon az első Országos Ifjúsági Tornaversenyt, és döntöttek a középiskolai tornaversenyek bevezetéséről. A magyar tornasport az 1896-os első újkori olimpián is képviseltette magát Athénban: a 14 nemzet tornászai között indult Kakas Gyula és Weisz Dezső, Isseni Isszer Károly pedig versenybíró volt. A MOTESZ 1929-től Magyar Országos Torna Szövetség néven folytatta működését. 1995-ben Magyar Országos Tornász Egyletek Szövetségévé alakult, amely létrehozta a Magyar Torna Szövetséget, a Magyar Ritmikus Sportgimnasztikai Szövetséget és a Magyar Aerobic Szövetséget.

Forrás: old.mtva.hu