The first edition of 1898 "le panorama - paris s'amuse" photos were of Parisian dancers, singers and actors.

"Le Panorama - Paris S'amuse" 1898-as első kiadása. Párizsi táncos, énekes, színészek voltak, rengeteg fotóval

fekete-fehér és monokróm illusztrációkkal.

Hosszúkás quarto. Lapozatlan. [292] pp. Korabeli 3/4 olajbogyó szövet márványpapírral borított táblákon, gerincére aranyozott felirattal. Eredeti, fotókkal illusztrált. Van benne egy nagyméretű plakát a párizsi operaház belső panorámaképe (67x52 cm).Több száz kéttónusú és fekete-fehér fénykép gyűjteménye, amelyek a meleg Párizs jeleneteit ábrázolják a La Belle Epoque idején! A legtöbb fényképet a Reutlinger Photography Studio* készítette, és sok színezett képet mutatnak gyönyörű nőkről szecessziós fantáziafedéssel. Úgy tűnik, hogy a kötetben szereplő modellek a kor jól ismert énekesei, táncosai és színésznői voltak. Néhány fényképet a következő fotósok és stúdiók készítettek: Nadar, Stebbing professzor, Lagrange, Sartong, Charles Ogerau, Paul Boyer stb. Az egyik fénykép a "L'Affaire" címet viseli a Dreyfus-ügyre hivatkozva, és egy párizsi szépséget ábrázol fekve. az ágyán, és a "Le Soir" című újságot olvasta, amely a következő címet viseli: "Le Procès Zola: 10ème Audience" (1898.02.17.). Feliratok francia nyelven. A gazdagok és híresek ábrázolásáról ismert Reutlinger Stúdió korának legjelentősebb stúdiója volt. A divatos párizsi műtermet 1850-ben alapította a német származású Charles Reutlinger, a legpazarabb környezettel, köztük pálmafákkal, gobelinekkel és sok más értékes díszítéssel. A stúdió 1880-ban Charles testvéréhez, Emile-hez került, aki 1890-ig vezette a stúdiót. 1883-ban Emile fia, Léopold Párizsba érkezett a perui Callaóból, ahol felnőtt. Léopold "egy nagyon jellegzetes stílust vezetett be a fotóképek szecessziós fantáziafedőkkel való egyesítésére. Ehhez a folyamathoz hozzáadta a rendkívül jól sikerült kézi színezést. A Reutlinger Stúdió szokatlan szecessziós stílusú képeslapterveiről vált ismertté, különösen a színésznők portréihoz. Ezeket a képeslapokat nem gyártották olcsón, és nem is adták el olcsón. Vállalkozásának ez a része nagyon sikeres és keresett volt, hiszen több ezer szecessziós képeslapja készült." Léopold addig vezette a stúdiót, amíg 1930-ban egy pezsgős dugóval történt balesetben el nem vesztette a szemét. 1937-ben. Postázás utalás után.