Bajor (Bayer) Ágost : Budai látkép

FKB103 

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.

Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-----------------------------------------------------------------------
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-----------------------------------------------------------------------
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 12,5 x 15,3
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Bajor (Bayer) Ágost (1892, 1958, Esztergom, Esztergom) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Bajor Ágost (ceruzával)" 
A festmény jó állapotban van.  Keret: Ép 

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Zemplényi Tivadar és Olgyai Viktor irányításával. Tanulmányúton járt Olaszországban (1923, 1927). Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten a Kelenhegyi úton is volt műterme. 1947-től már csak Esztergomban festett. Portrékat és tájképeket festett naturalista stílusban, de akvarellezett és rézkarcokat is készített. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti és váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Kisméretű rézkarcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallásos kompozíciókat is készített, freskómegbízásoknak is eleget tett. Az Ex-libris és a Grafika Baráti Kör aktív tagja volt. "Capri" című képét az olasz király vásárolta meg. Önarcképe, több rézkarca a Magyar Nemzeti Galéria, a miskolci Herman Ottó Múzeum és az esztergomi múzeum tulajdona. 1927-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. (B.M.: Új Műv. 1993/1)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait Zemplényi Tivadar és Olgyai Viktor irányításával. Tanulmányúton járt Olaszországban. Arc- és tájképeket festett naturalista stílusban, de akvarellezett és rézkarcokat is készített. "Capri" c. képét az olasz király vásárolta meg. Önarcképe, számos rézkarca a MNG tulajdona. 1927-ben gyűjteményes kiállítása volt a Nemzeti Szalonban. (MFGA)

Magyar festők és grafikusok adattára
Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, ahol Zemplényi Tivadar és Olgyai Viktor voltak a mesterei. 1923-tól Budapesten volt állandó műterme. Több ízben hosszasabban tartózkodott Olaszországban. Főleg naturalista arc- és tájképeket festett olajban és akvarellben, városképeket, karikatúrákat rézkarcban. "Capri" c. képét az olasz király megvásárolta. "Önarckép"-e, valamint számos rézkarca a Magyar Nemzeti Galériában található. 1927-ben gyűjteményes tárlata volt a Nemzeti Szalonban. - Irod.: Szij Rezső: Esztergom ábrázolója - Bajor Ágost. Dunakanyar Tájékoztató 1973. - Szij Rezső: Kiegészítő adatok Esztergom festője, Bajor Ágost életművéhez. Dunakanyar Tájékoztató. 1975.

Kortárs magyar művészeti lexikon I-III.
Festő, grafikus. 1910-16: MKF, mestere: Olgyai Viktor; 1920-21: MKF, továbbképzős mestere: Zemplényi Tivadar, 1923, 1927: többször járt tanulmányúton Olaszországban. Esztergomban élt, de 1923-tól Budapesten, a Kelenhegyi úton is volt műterme. Az Ex-libris és Grafika Baráti Kör tagja. A II. világháborúban a keleti fronton harcolt. 1947-től már csak Esztergomban festett. Hagyományt és modernséget ötvöző stílusa olaszországi tanulmányainak hatására alakult ki. Merészen kitöltött felület, lágy színharmóniák, erőteljes kontraszthatások jellemzik itáliai, esztergomi, budapesti, váci tájképeit. Legjobb tájkompozícióin és portréin, köztük önarcképein merészebb színhasználattal dolgozott. Babits Mihály baráti köréhez tartozott. Kiváló rajzkészségét számos rézkarcán kamatoztatta. Nagyvonalúan megoldott tenyérnyi karcait expresszív erő feszíti. Az 1930-as években vallási kompozíciókat is készített, freskómegbízásnak is eleget tett. Falképeit később lemeszelték. Szülővárosa mindig a lelki feltöltődés helyét jelentette számára, sőt az 1950-es években valóságos mentsvára lett. A szocialista realizmus tematikus követelményeit elutasítva ott festette Ismeretlen Esztergom című, nagy városképi sorozatát, melyen korábbi, valósághű felfogását követte. Képein vonzóan egyesítette a líraian átszellemített és a topográfikusan pontos ábrázolásmódot. Ek: 1927: Műcsarnok; 1943: Nemzeti Szalon (kat.); 1992: Balassa M., Esztergom. Vcsk: 1943: Műbarát (Marosán Lászlóval, Kemény Lászlóval, Gömöri-Reidl Idával) Mk: Balassa M., Esztergom; Herman O. M., Miskolc; MNG. Irod.: Bajkay É.: Esztergomi homályban, ÚM, 1993/1. (B. É.)