Vadász Endre : Vonaton (Daumier után)

FKB135

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.

Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 19,5 x 24
Készült: Színes fametszet, Papír
A kép Vadász Endre (1901, 1944, Szeged, Budapest) alkotása.
Jelezve lent "59/100, Vadász Endre (ceruzával)"
A festmény jó állapotban van.  Keret: Paszpartúban

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Grafikus, festő. Szülővárosában kezdte meg képzőművészeti tanulmányait Heller Ödön szabadiskolájában. Főiskolai tanárai Olgyai Viktor, Zádor István, Fényes Adolf és Glatz Oszkár voltak. Többször kapott állami ösztöndíjat és a Fruchter-Wolfner-életképdíjat, melyek összegéből itáliai és francia tanulmányutakra ment. 1929-ben érkezett Párizsba, ahol megismerkedett a japán fametszetekkel, s ugyanebben az évben kapott ezüstérmet a barcelonai világkiállításon is. 1931-ben a Zichy Mihály grafikai díjat kapta a Szinyei Társaságtól. Az 1930-as években Európa és Amerika majd minden grafikai kiállításán jelen volt. "Öböl" című rézkarcát a clevelandi grafikagyűjtők rendelték meg tagdíjként. Linó- és fametszetei is igen népszerűek voltak. Több önálló albuma jelent meg (Haláltánc-1936, Hazatérők-1937). Kb. 700 alkalmi grafikát, ill. ex librist készített magyar, osztrák, olasz, holland megrendelőknek. Kiváló rézkarcoló volt, s mint ilyen, tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, a Szegedi Grafikabarátok körének, valamint a debreceni Ajtósi Dürer Céhnek és Ady Társaságnak (1928-1936 között Debrecenben élt és tanított). Ami festészetét illeti, míg 1930 körüli olasz vedutái Aba-Novák alkotásait, téli képeit juttatják eszükbe, gyöngyházszínekre hangolt "fehér képei" mással össze nem téveszthető egyéni hangját mutatják. 1931-től egymásután festette temperaképeit, amelyeken alföldi és Nagybánya környéki tájakat jelenített meg, ugyanis 1933-ban és 1935-ben a nagybányai művésztelepen működött. A debreceni Déri Múzeum őrzi hagyatéka jó részét, és megrendezte gyűjteményes kiállítását alföldi városokban és Bagdadban (1984). (Sz.K.K.: Műv. 1988/5, ML, Sz.K.K.: Új Műv. 1994/9, DK)

Magyar festők és grafikusok adattára
Festő, grafikus. Budapesti tanulmányai után 1929-ben Párizsba ment, ahol megismerkedett a japán fametszetekkel. Rézkarcai és fametszetei népszerűek voltak. Önálló albumai: Haláltánc (Szeged, 1936), Hazatérők (Bp. 1937), Budapest. (é.u. Tamás Galéria kiadványa). 1971-ben Szegeden nyílt emlékkiállítása. - MK

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Grafikus. Szegeden kezdte meg képzőművészeti tanulmányait Heller Ödönnél. Főiskolai mesterei Olgyai Viktor, Zádor István, Fényes Adolf és Glatz Oszkár voltak. Többször kapott állami ösztöndíjat, Fruchter- és Wolfner-díjat, melyek összegéből olasz és francia tanulmányutakra ment. 1929-ben ment Párizsba, ahol megismerkedett a japán fametszetekkel. Ebben az évben kapott ezüstérmet a barcelonai világkiállításon. 1931-ben a Zichy Mihály grafikai díjat kapta a Szinyei Társaságtól. Az 1930-as években Európa és Amerika majd minden grafikai kiállításán jelen volt. "Öböl" c. rézkarcát a clevelandi grafikagyűjtők rendelték meg tagdíjként. 1931-től egymásután festette temperaképeit, amelyeken alföldi és Nagybánya környéki tájakat jelenített meg. 1933-ban és 1935-ben Nagybányán dolgozott. linó- és fametszetei is népszerűek voltak. Önálló albumai: Haláltánc-1936, Hazatérők-1937. Tagja volt a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének, a Szegedi Grafikabarátok körének, a debreceni Ajtósi Dürer Céhnek, val. az Ady Társaságnak. (Sz.K.K.: Műv.-1988/5, ML)

Művészeti lexikon I-IV.
Festő, grafikus. Szegeden Heller Ödönnél, majd Fényes Adolfnál, végül a Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkárnál tanult. 1929-ben a Nemes Marcell-féle utazási ösztöndíjjal Párizsban járt, ahol megismerkedett a japán fametszetekkel. 1931-ben a Zichy Mihály grafikai díjat kapta a Szinyei Társaságtól. 1929-ben és 1931-ben az Ernst Múzeumban, 1937-ben a Tamás Galériában rendeztek műveiből gyűjt. kiállítást. Rézkarcokat, fa- és linóleummetszeteket készített. Önálló albumai: Haláltánc (Szeged, 1936), Budapest (é.n.).