1E232 Zombori Moldován Béla : "Legelő Aszófőn"

Papír rézkarc üveglap mögött, sérült régi keretben. Jelezve jobbra lent: ZOMBORI MOLDOVÁN BÉLA Karcon belül: ZMB Kép címe balra lent: LEGELŐ ASZÓFŐN

Szélesség: 52 cm
Magasság: 42 cm
Súly: 1.445 kg
A karc (nyomódúc) mérete: 20 x 25.5 cm
Zombory-Moldován Béla

festőművész
(Munkács, 1885. ápr. 20. – Balatonfüred, 1967. aug. 20.).

A Képzőművészeti Főiskolán Hegedűs László, Székely Bertalan és Ferenczy Károly voltak mesterei, 1905-ben a nagybányai Szabadiskolában is tanult. Tanulmányutakat tett Németországban, Olaszországban, Franciaországban és Belgiumban. 1909-től a Székesfővárosi Iparrajziskola tanára, 1935-től 1946-ig igazgatója volt. Eleinte főleg ifjúsági könyvek illusztrálásával foglalkozott. Az I. világháborúban a galíciai harctéren súlyosan megsebesült. Felépülése után továbbszolgálóként az akkori Honvédelmi Minisztérium kötelékébe lépett, itt készültek ma is számon tartott plakátjai. A 20-as évektől áttért a portréfestészetre. Az 50-es évektől kezdve foglalkozott tájképfestészettel, csendéletfestéssel és rézkarcokat is készített. Hangulatos akvarelljei a Balatonról, a Balaton-felvidék tájainak műemlékeiről főként a II. világháború után készültek. Az év egy részét családjával balatonfüredi nyaralójában töltötte. Tagja volt a Peremartoni Nagy Sándor által, 1926-ban alapított Balatoni Művészkolónia Egyesületnek.

1933-ig Moldován Béla néven alkotott és szignálta munkáit. Ekkor (hogy megkülönböztesse magát Moldován István kolozsvári születésű festőművésztől) fölvette édesanyja leánykori nevét, aki a tarczali Zombory-családból származott, és azontúl Zombory-Moldován Bélaként jegyezte alkotásait.

Híresebb portréi: Glattfelder Gyula csanádi püspök, Thoroczkai-Wigand Ede műépítész, Bory Jenő szobrászművész, Pásztor János szobrászművész, Siklódi Lőrinc szobrászművész, Lux Elekné portréja, valamint az első sztahanovista mozdonyvezető portréja. Híresebb festményei: Keresztrakók, Dudis Tomi. Több festményét Hollandiában és Angliában vásárolták meg. Freskói: Szent István-oltárkép (Bp., Ciszterciták temploma), Szent Gellért vértanúsága (Bp., Patrona Hungariae Gimn.).

1913–1947 között rendszeresen vett részt kiállításokon. Alapító tagja és ügyvezető igazgatója volt a Magyar Arcképfestők Társaságának, tagja az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, főtitkára a Magyar Képzőművészeti Egyesületnek. A Fészek Klub alapító tagja. Műveiért számos kitüntetést kapott (Tolnai-díj, 1919; Barcelona ezüstérem, 1929; Rökk-díj, 1932; Balló-díj, 1935; Ráth-díj, 1936).

Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon, OSZK Balatonalmádi Pannónia Könyvtár honlapja

Forrás: http://www.zombory-moldovan-bela.com/