Mészáros Lajos : "Téli táj"

FKB814

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 19 x 29
Készült: Rézkarc, Papír
A kép Mészáros Lajos (1925, 1971, Sály, Szolnok) alkotása.
Jelezve lent "Téli táj, Mészáros Lajos (cer.)"
A festmény jó állapotban van. Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő és grafikus. A Derkovits Kollégiumban kezdte tanulmányait Koffán Károly és Kmetty János irányításával. A Fővárosi Képzőművészeti Főiskolán 1948-53 között Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza növendékeként tanult. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linómetszeteket is. Figyelemreméltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotípiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán ódon, hangulatos utcáit és vízre néző portáit, a város képeit különféle nézetekből örökítette meg. Koszta József és Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. 1959-ben és 1967-ben Szolnokon, 1960-ban Egerben rendezett egyéni bemutatót. 1959-től rendszeresen szerepelt a Szolnoki Tárlatokon. Monumentális műveket is alkotott. "Bánk bán" linó-sorozata a szolnoki Damjanich Múzeumban található. (Műv. 1965/11)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Képzőművészeti Főiskolát 1953-ban végezte, ahol Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza voltak a mesterei. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linóleummetszeteket. Figyelemre méltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotípiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán megunhatatlan, ódon, hangulatos utcáit, vízre néző portáit, a város képét különféle nézetből örökítette meg. mindenfajta pátosz nélkül Koszta, Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. 1967-ben kapott nagyobb megbízást a Rudabányai Ércbánya Vállalat bányász rendelőintézete várótermének pannóira. 1961-ben a szolnoki szigligeti Színház előcsarnokában, 1967-ben a Képcsarnok Vállalat szolnoki, 1968-ban pedig az egri bemutató termében szerepeltek munkái. - Irod.: Egri Mária: A szolnoki művésztelep. Szolnok, 1977.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő és grafikus. A Derkovits Kollégiumban kezdte tanulmányait Koffán Károly és Kmetty János irányításával. A fővárosi Képzőművészeti főiskolán 1948-53 között Pór Bertalan, Bencze László és Fónyi Géza növendékeként tanult. 1957-ben Szolnokra költözött. Festészeti tevékenysége mellett bőséggel készített rézkarcokat és linómetszeteket is. Figyelemreméltó az 1959-es öt lapból álló Bánk bán sorozata. Színes rézkarcain, monotypiáin, olajképein a Tisza-Zagyva partjait, a szolnoki Tabán ódon hangulatos utcáit, vízre néző portáit, a város képeit különféle nézetekből örökítette meg. Koszta József és Fényes Adolf hagyományait követő természetes egyszerűségben festett. Számos csoportos és egyéni tárlatokon szerepelt. Monumentális feladatokkal is foglalkozott (mozaik). "Bánk bán" linó-sorozata a szolnoki Damjanich Múzeumban található. (Műv.-1965/11)