1H109 ernő barta: váár 1925

Színes litográfia üveglap mögött, arany szegélyes barna keretben. Jelzés a nyomaton belül jobbra lent: BARTA ERNŐ Alatta ceruzával: BARTA ERNŐ 1925 Sorszámozás: 108/120

Szélesség: 38 cm

Magasság: 45.5 cm

Súly: 1.345 kg

A kép mérete: 31.5 x 23.3 cm

Barta Ernő

festő, grafikus

Születési hely: Székesfehérvár

Születési dátum: 1878

Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:

Barta Ernő festményei

Mesterei: Ashbe, Anton, Wolf, Hugo.

1894-1999: Iparművészeti Iskola, díszítőfestő szak; 1899-1903: Anton Ashbe és Hugo Wolf magániskolája, München. 1904: Grafikai nagydíj a Nemzeti Szalon kiállításán; 1906: a Milánói Világkiállítás ezüstérme; 1914: San Franciscóói nemzetközi kiállítás ezüstérme. 1900-ban bekapcsolódott a müncheni szecesszió mozgalmába. 1905-1918-ig a szolnoki művésztelepen és Budapesten dolgozott. 1904-től aktív kiállító művész. 1907-1912 között Berlinben és Drezdában tartózkodott ösztöndíjjal. 1912-től Budapesten sokszorosító grafikáival és plakátjaival vált ismertté, 1916-ban önálló grafikai műtermet nyitott. Első világháborús élményeit az Elnémult csataterek c. litográfia sorozatban (1915), a második világháborút a Dance Macabre c. grafikai mappában dolgozta fel (1945-1946). Grafikai sorozatai és albumai még: 1925:Kenyér (litográfia); 1927: Magyar életképek, Magyar táncok; 1928: Budapest (rézkarc); 1930 k.: Aquincum (rézkarc); 1945: Pastorale. 1932-től számos csoportos grafikai kiállítást szervezett Dániában és Svédországban. 1938-1939: Hollandiában élt, a kultúrkapcsolatok terén kifejtett tevékenységéért az Oránia-Nassau renddel tüntették ki. Élete utolsó évtizedében tájpasztelleket készített Sárospatakon. Különösen a tónusos szénó és krétarajzban, s a litográfiában érvényesülnek finom, kissé stilizált naturalizmusának erényei. Kedvelte a zsánerjelenet műfaját, közel álltak hozzá a városi és falusi szegénység életének motívumai, melyeket visszafogott, melankolikus atmoszférával örökített meg. A 40-es években vallásos tartalmú műveket illusztrált.

Egyéni kiállítások

1912 • Könyves Kálmán Szalon

1945 • Illusztrációk Beethoven VI. szimfóniájához, Fészek Klub, Budapest

1948 • Szalmássy Galéria [lányával, Barta Évával]

1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest (kat., Zádor István előszavával)

1978 • emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások

1900 • Secession, München

1901 • Téli Kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

1903 • Vízfestmény, rajz és metszet, Nemzeti Szalon, Budapest

1904 • Grafikai kiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest

1916 • Magyar Akvarellisták és Pasztellfestők Egyesülete V. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

1922 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest

1929 • Paál László Társaság III. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

1931 • Magyar újságrajzoló művészek kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

1947 • A Művészház XXXII. kiállítása.

Irodalom

(E. A.) [ELEK A.]: ~ kiállítása, Az Újság, 1912. január 14.

KÁLLAY M.: A Paál László Társaság harmadik kiállítása a Nemzeti Szalonban, Nemzeti Újság, 1929. január 27.

FEDOR: Impresszionizmusóra egy kőbányai iskolában, Magyar Nemzet, 1973. április 27.

LOSONCI M.: ~ interkontinentális festői munkássága, Hevesi Szemle, 1983. december

Bakos Katalin

Forrás: artportal.hu