11099 l. Rohbock: "the church in Kisdiznód in Transylvania"

Papír acélmetszet üveglap mögött, keret nélkül, akasztási lehetőséggel. Feliratok: L. ROCHBOK DELT. - G. HELS. SCULP A KISDISZNÓDI TEMPLOM ERDÉLYBEN MICHELSBERG IN SIEBENBÜRGEN

Szélesség: 30.7 cm

Magasság: 21.7 cm

Súly: 0.385 kg

A metszet (nyomódúc) mérete: 11 x 16 cm

Kisdisznód

A hegyi templom

Kisdisznód (románul Cisnădioara, németül Michelsberg) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.

Fekvése

Nagyszebentől 12 km-re dél–délnyugatra, a Csindrel-hegység aljában fekszik.

Nevének eredete

Magyar és román neve is Nagydisznódra utal. Először latinos alakban említették 1223-ban, sancti Michaelis néven. További történeti névalakjai: Michelsperg (1488), Csisznadia-mik és Michelsdorf (1501), Csiznedioara (1850).

Története

Eredetileg Fehér vármegyéhez tartozó szász falu volt, valószínűleg a 12. század végén alapították.

1223-ban a falut hegyen álló templomával együtt a kerci apátság kapta meg. Később, amikor Mátyás király 1474-ben feloszlatta az apátságot, Nagyszeben városa alá rendelték s ettől kezdve Szebenszékhez, 1876-tól pedig Szeben vármegye Nagydisznódi járásához tartozott.

1658-ban a törökök égették föl a falut és megpróbálkoztak a hegyi templom ostromával is (ez volt a templom történetének egyetlen ostroma). 1705-ben a labancok fosztották ki és gyújtották föl.

Gyümölcstermesztéséről és népi háziiparáról (kosár- és szalmakalapfonás) volt híres. 1873-ban egy kisdisznódi ház szolgált a bécsi világkiállításon felépített „szász” parasztház modelljéül.

Régen a nagydisznódiak kedvelt kirándulóhelye volt, ma sok nagyszebeni vásárol vagy épít benne hétvégi házat.

Forrás: wikipédia