Lajos Nándor Varga (1895-1978) expulsion (circa 1967) c. Etching /13x13 cm/

Technikája: rézkarc papíron

Mérete: 13 x 13 cm + a paszpartu

Varga Nándor Lajos

festő, grafikus, művészeti író

Született: Losonc, 1895-01-01

Elhalálozott: Budapest, 1978-04-17.

1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a „rézkarcoló nemzedék” tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet – tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket – készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.

Irodalom
DÉVÉNYI I.: ~, Műterem, 1958/6.
TÖLGYESI J.: A vonal művésze, Művészet, 1968/2.
BAUER J.: ~ grafikái és festményei a Műcsarnokban, Művészet, 1970/7.
VÉGVÁRI L.: ~, Budapest, 1978
LÁSZLÓ GY.: A maratás nagymestere, in: Művészetről, művészekről, Budapest, 1978
SEMSEY A.: ~ emlékezete, Kisgrafika 14, 1985/1.
GÁBOR D.: Centenáriumi tűnődések, Művelődés, 1994/12.
VARGA L.: ~ születésének 100. évfordulójára, Művészet Barátai, 1995/1.
P. SZABÓ E.: Grafikák történelmi háttérrel, Magyar Szemle, 1996/1.
Film
~ műtermében. MOSKÁL T. kisfilmje (1971-1972).

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1930 • Sleath Gallery [Komjáti Wanyerka Gyulával], London
1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]
1958 • Derkovits Terem, Budapest
1956 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak
1964 • Dürer Terem, Budapest
1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
1973 • Könyvtár, Jászberény
1975 • Balatoni Múzeum, Keszthely
1979 • Csók Galéria, Budapest
1988 • Paál László Terem, Budapest
1995 • Barcsay Terem, Budapest • Csepel Galéria, Budapest • Vármegye Galéria, Budapest • Városi Galéria, Sepsiszentgyörgy (kat.) • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár • Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet Székház, Zilah • Szilágysomlyó • Arcis Galéria, Sárvár • Mikó-vár, Csíkszereda • Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely
1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa
1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • A rézkarc művészete, Művész Galéria, Budapest
1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest
1959, 1968, 1971, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Csók Galéria, Budapest
1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1992 • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely
1999 • XX. századi magyar grafika a Kecskeméti Képtár gyűjteményében, Kecskeméti Képtár és Ceglédi Galéria, Cegléd.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
British Museum, London
Albertina, Bécs
National Gallery, Washington
Cleveland Museum of Art
Kecskeméti Képtár, Kecskemét.

(rézkarc, rézmetszet, fametszet, grafika, sokszorosított grafika, szitanyomat, linómetszet)