6876 Varga Nándor Lajos jelzett rézkarc

Keretezve üveglap mögött található jelzett tájkép, rézkarc. Jelezve jobbra lent:VARGA

Szélesség: 12 cm

Hosszúság: 13.5 cm

Súly: 0.59 kg

Mérete kerettel: 24 x 27 cm.

Varga Nándor Lajosfestő, grafikus, művészeti íróSzületési hely: LosoncSzületési dátum: 1895Honlap:Kiállítások az adatbázisban: Varga Nándor Lajos emlékkiállítás 20. századi magyar grafikák Vonalművészet - Varga Nándor Lajos kiállítása „AKT-KIÁLLÍTÁS” - Varga Nándor Lajos elfeledett festményei és grafikái az 1920-as évekbőlMesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor.1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a "rézkarcoló nemzedék" tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet - tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket - készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.Egyéni kiállítások1930 • Sleath Gallery [Komjáti Wanyerka Gyulával], London1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]1958 • Derkovits Terem, Budapest1956 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak1964 • Dürer Terem, Budapest1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy1973 • Könyvtár, Jászberény1975 • Balatoni Múzeum, Keszthely1979 • Csók Galéria, Budapest1988 • Paál László Terem, Budapest1995 • Barcsay Terem, Budapest • Csepel Galéria, Budapest • Vármegye Galéria, Budapest • Városi Galéria, Sepsiszentgyörgy (kat.) • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár • Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet Székház, Zilah • Szilágysomlyó • Arcis Galéria, Sárvár • Mikó-vár, Csíkszereda • Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, BudapestVálogatott csoportos kiállítások1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest1948 • A rézkarc művészete, Művész Galéria, Budapest1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest1959, 1968, 1971, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1975 • Csók Galéria, Budapest1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc1992 • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely1999 • XX. századi magyar grafika a Kecskeméti Képtár gyűjteményében, Kecskeméti Képtár és Ceglédi Galéria, Cegléd.Művek közgyűjteményekbenMagyar Nemzeti Galéria, BudapestHerman Ottó Múzeum, MiskolcSzombathelyi Képtár, SzombathelySzékely Nemzeti Múzeum, SepsiszentgyörgyBritish Museum, LondonAlbertina, BécsNational Gallery, WashingtonCleveland Museum of ArtKecskeméti Képtár, Kecskemét.ÍrásaiA rézkarc, 1935Adattár a magyar művészi grafikához I-II., 1937A rézkarc és rézmetszet. A kőrajz, in: A képzőművészet iskolája, 1941A rézmetszet (1493-1599), 1942Ismertető a művészi grafikához, 1942Vonalművészet, 1944Az alkotó szépség a képzőművészetben, 1949Műfajok a metszőművészetben, 1963Kisgrafikánk a két világháború között, Kisgrafika, 1963Vízjegyek I-III., 1975.Forrás: artportal.hu