0R554 Dr. Karácsonyi János mázas kerámia plakett

Hibátlan állapotú, zöldes színű, mázas kerámia plakett.
Felirat:
DR. KARÁCSONYI JÁNOS 1858-1929

Szélesség: 8 cm

Súly: 0.057 kg

Karácsonyi János

Életrajzi adatok

Született

1858. december 15.
Gyula

Elhunyt

1929. január 1. (70 évesen)
Nagyvárad

Ismeretes mint

történetíró

Nemzetiség

magyar

Pályafutása

Szakterület

történettudomány

Jelentős munkái

Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig

Karácsonyi János (Gyula, 1858. december 15. – Nagyvárad, 1929. január 1.) magyar történész, szentszéki bíró, vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépost, egyetemi tanár, az MTA rendes tagja.

    Életútja[szerkesztés]

Karácsonyi János szülei id. Karácsony János (1825-1898)[1] örmény származású szűcsmester és Papp Terézia (1832-1916)[2] voltak. Római katolikus teológiai tanulmányait Budapesten végezte. 1882-ben szentelték pappá. A nagyváradipüspöki líceumban az egyháztörténet és egyházjog tanára.

1896-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1904-ben rendes tagja, 1927-ben pedig az MTA III. nyelvtudományi és szép­irodalmi osztályának rendes tagja[3] lett.

1904–45-ben a budapesti egyetem hittudományi karának tanára, 1905-től nagyváradi I. számú őrkanonok, 1916-ban vovádriai címzetes püspökké, 1923-ban nagyváradi I. számú nagypréposttá nevezték ki.[4] 1928-29 között ő irányította az Erdélyi Katolikus Akadémia alapszabályának összeállítását. Tagja volt a Kemény Zsigmond Társaságnak.

 Munkássága[szerkesztés]

A Századok budapesti történelmi szakfolyóirat munkatársa, cikkeit közölte a Pásztortűz (1925), a Vakációi Levél (1926-27). Tudásban, módszerben és termékenységben nemzedékének egyik kiemelkedő történetírója.

Tárgyilagos oknyomozással szólt hozzá a magyar és székely eredetkérdés, a honfoglalás, a nemzetségekproblémájához vagy középkori okleveleink forráskritikájához, az Árpád-házi királyok birtokviszonyaihoz; a történelmi személyiségek közül Géza fejedelemről, I. István és I. László, valamint Kun László magyar királyokról, az árgyesi püspökség történetéről, Hunyadi Jánosról és II. Rákóczi Ferencről értekezett. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla hitelességét.

 Egyesületi tagságai[szerkesztés]

• a Szent István Akadémia rendes tagja
• a Heraldikai és Genealógiai Társaság választmányi tagja
• a Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja
• a Magyar Néprajzi Társaság választmányi tagja
• az Országos Régészeti és Embertani Társulat választmányi tagja
• a Magyar Nyelvtudományi Társaság választmányi tagja
• a biharmegyei és nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet alelnöke
• a budapesti tudományegyetem hittudományi karának doktora
• Az MTA tagja (levelező tag: 1896. május 15, rendes tag: 1904. május 13)

 Művei[szerkesztés]

• Mese-e vagy valóság? Turul, 8, 1890
• Magyarország és a nagy nyugati egyházszakadás. Nagyvárad, 1885
• Szent Gellért, csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887
• Szent-István király oklevelei és a Szilveszter-bulla : diplomatikai tanulmány. Budapest, 1891
• Békésvármegye története. I-III. Gyula, 1896
• Oklevélkivonatok a szentmiklósi és óvári gróf Pongrácz család levéltárából. Történelmi Tár, 1896
• Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ősei. Turul, 15, 1897
• A puszta-szeri monostor kegyurai. Budapest, 1897
• A báró Wesselényi család eredeti czímere. Turul, 17, 1899
• Az aranybulla. Budapest, 1899
• A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. I-III. Budapest, 1900–1904
• Hamis, hibáskeltű és keltezetlen oklevelek jegyzéke 1400-ig. Budapest, 1902
• Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. (Borovszky Samuval) Budapest, 1903 Online
• A székelyek eredete és Erdélybe való letelepítése
• Szent István oklevelei és a Szilveszter-bulla
• Szent István király élete. Budapest, 1904
• Az első Lónyaiak. Budapest, 1904
• A székelyek eredete és Erdélybe való települése. Budapest, 1905
• Hogyan lett Szent István koronája a magyar szent korona felső részévé. Budapest, 1907
• Kik voltak s mikor jöttek hazánkba a böszörmények vagy izmaeliták?. Budapest, 1913
• A moldvai csángók eredete. Századok, 1914
• Szent László meghódítja a régi Szlavóniát. Budapest, 1916
• Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Nagyvárad, 1915; Harmadik kiadás. Veszprém, 1929
• The Historical Right of the Hungarian Nation to its Territorial Integrity. Budapest-London-New York, 1920 Online
• Szent Ferenc rendjének története Magyarországon. I-II., 1922
• A magyar nemzet honalapítása 896-997-ig, 1924
• A magyar nemzet őstörténete 896-ig, 1924
• Gróf Mailáth Gusztáv, Erdélyi püspök származása. Kolozsvár, 1925
• Szent Gellért csanádi püspök és vértanu élete. Budapest, 1925
• A magyar nemzet áttérése a nyugati kereszténységre 997-1095. Nagyvárad, 1926

 Emlékezete[szerkesztés]

• Karácsonyi János Honismereti Egyesület (Békéscsaba, 1991–)[5]
• Névadója a gyulai Karácsonyi János Római Katolikus Gimnázium, Általános Iskola, Óvoda és Kollégium nevű intézménynek

Forrás: wikipédia