Mária Gosztonyi plate with a cityscape

Gosztonyi Mária Tányérka városképes ábrázolással

Repedt, Átmérője: 11,5 cm jelzett

• Goszthony Mária (1893-1989): Festőművész,keramikus

Művészeti tanulmányait 1913-14-ben Weisberger Képzőművészeti Akadémián kezdte Münchenben. Majd 1917-18-ig Budapesten a Haris-közben megalakult, Kernstok Károly, Rippl-Rónai, Vedres Márk által vezetett Képzőművészeti Szabadiskolában folytatott stúdiumot. Kernstok legkedvesebb tanítványa és lelkes segítőtársa volt az iskola életének megszervezésében. Itt ismerkedett meg az új magyar művészeti élet képviselőivel. Szellemi érdeklődésére ha­tással volt a Vasárnapi Kör nevű progresszív idealista társaság, melynek gyakori látogatója volt

Olaszországba visszatérve 1928-31 között Rómában elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát. A 30-as évek elejétől az év egyik felét Rómában töltötte, ahol 10 évig műtermet tartott fönn a Villa Borghese melletti Villa Ruffo művésztelepen. Kis szárnyasoltárokat festett és templomi freskókat készített az olasz primitívek modorában, Rómában, Assisiben, Vareseben és a csehszlovákiai Kocsorcban, valamint idehaza Veszprémben. Assisiben kiállítása is volt.

A 30-as évek közepétől barátnőjével, Josipovich Idával Vietri Sul Maren. Firenzében és Derutában kerámia műhelyeket látogattak, Salernoban kerámia kurzust végeztek. Könyvtarákban búvárkodtak, motívumokat gyűjtögettek. Kezdetben az itáliai majolikákat másolták, és Fiorenza műhely néven nyitották meg boltjukat Budapesten a Régiposta utcában a 30-as évek közepén.

A 40-es években Bardibükkön a kiskastélyban műhelyt rendeztek be, ahol a később hozzájuk csatlakozó unokatestvérrel, Goszthony Sárival együtt hármasban dolgoztak A klasszikus habán stílust a magyar fazekas művészet hagyományos motívumaival és modern elemekkel ötvözve, de alapjában az itáliai reneszánsz hagyományokra támaszkodva kialakítottak egy sajátos kerámia stílust, mely a bárdibükki műhely jellemzőjévé vált.

Termékeiket "F" betűvel jelölték, amely a FIORENZA elnevezésre, és a bárdibükki műhely fantázia nevére utalt.

A műhely szellemi irá­nyítója Goszthony Mária volt. Az ő neve alatt kerültek forgalomba a kerámiák főként az Iparművészeti Vállalaton és a Képcsarnokon keresztül. A bárdibükki műhely sugaras derűje messzire világított. Az ország határain innen és túl számtalan bensőséges hangulatú kerámiával ajándékozta meg a hagyományosabb ízlésű kézműves tárgyak kedvelőit. E „benső húrokat megpendítő'" hétköznapi tárgyak mára műtárgyakká nemesedve őrzik a művésznő emléké