Madola brutalist bird mural 1979

Madola brutalista falikép. Spanyol alkotás 1979-ből. A merész és kalandvágyó Madola az avantgárd, absztrakt és fejlődő posztmodern stílusok terén alkot maradandó. Szenvedélye, ösztönei és spirituális érzékei egyedi kortárs alkotások a természetes adottságból épülnek fel.

Picasso és Gaudí olyan mély alapokat fektetett le, amelyekre az alkotók építhetnek, és Spanyolországban kulturálisan gazdagítónak és az ország lelke szempontjából nélkülözhetetlennek tekintik.

A Galamb szimbolikus jelentése:

Galamb/gerle (Columbidae)

A közepes termetű galamb az örök hűség madara, a lélek, a harmónia és a tavasz jelképe. Ő a beteljesült szerelem, az anyaság. Egyiptomban a halhatatlanság, Mezopotámiában Istar istennő attribútuma, a görög-római kultúrában Vénuszé vagy Aphroditéé. A dodonai jósdában galamb volt a jövendőmondó állat.
A zsidó hagyományban az ártatlanság, béke és halhatatlanság. A kereszténységben az élet forrásának szimbóluma, a Szentlélek megszemélyesülése: „Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten lelke mint galamb leszállt és fölébe ereszkedett” (Mt 3.16)
Mikor a galamb jegygyűrűt hoz Máriához érkezve, a Szentlélek jegyesét szimbolizálja, de az is előfordul, hogy az apostolokat jelöli a keresztre feszítéskor. A népköltészetben a szeretett nő, a galambpár pedig a szerelmet jelképezi.

Alapvetően jó állapotban van, a kereten pár karc azért látható.

Mérete: 56 x43 7 cm

UA862

Madola Biográfia
1944. február 14-én született Barcelonában.
Kerámia tanulmányokat folytatott a barcelonai Escola Massanában, és a Barcelona Képzőművészeti Egyetemén doktorált.
1996 óta egyéni és csoportos kiállításokon szerepel különböző spanyol városokban (Barcelona, Madrid, Valencia, Kanári-szigetek, Sevilla, Pamplona, Gijón stb.), valamint külföldi országokban (Franciaország, Belgium, Svájc, Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Portugália, Magyarország, Szlovénia, USA, Japán, Dél-Korea, Mexikó, Kína).
Több díjat nyert. Tagja a Genfben székelő Nemzetközi Kerámia Akadémiának, valamint a párizsi UNESCO Munka- és Alkotótanácsnak.
Különböző köz- és magánintézmények meghívására tart előadásokat és szemináriumokat a nagyméretű kerámiákról, különösen a közterek számára.
Munkái megtalálhatók különböző gyűjteményekben, valamint nemzeti és nemzetközi múzeumokban.
A Katalán Kormány támogatásával különböző tanulmányokat végez anyagokról, szobrászi szándékokról és azok közterületi integrációjáról.
1988 óta dolgozik nagyméretű műveken Barcelonában (Plaça de la Font Castellana 1992), Manchesterben (Catalan Square 1996), Icheon Parkban Koreában (Memory Catalonia-Korea), valamint magán- és külföldi területeken.
Kerámia művei mellett 1980 óta dolgozik papíron, üvegen és képeken is.

"Találtam inspirációs forrásokat, intenzíven élni Katalóniában, Barcelonában és a Maresme régióban, a tenger kékjében, a szilva színű johannisbrot-fákban és a föld okkerében; az én régi környékemen, Sarriàban, ahol csendes utcákon sétált egy szerzetes, imakönyvet olvasva; a történelmi Barcelonában, az ódon fekete kövek tele graffitivel; a gyermekkorom stúdiójában a családommal, a Romanikus Művészeti Múzeumban és továbbá Gaudíval, Picassóval, Miróval, Tàpies-szel; hogy merítsek a mediterrán kultúránkból, de egyúttal az utazásaimból is, találkozva az ellentétekkel Keleten, a rejtéllyel az arab és afrikai országokban, azonosulva az ódon Európával, és a földrajzi és építészeti bőséggel Amerikában. Néha zenészként dolgozom, variációk formájában; olykor olyan műsorokat készítek, amelyek csak egy kis mozgással különböznek egymástól, amely mozgatja, halmozza vagy összenyomja a anyagot önmagán."