Viktor Orbán, György Matolcsy and János Fónagy: the Hungarian model

Mundus Kiadó, 2001

147 oldal

Orbán Viktor, Matolcsy György és Fónagy János: A magyar modell

(Gondolatok egy ország jövőjéről)

Az ötvenes években egy svájci gondolkodó a science fiction műfajáról elmélkedve, illetve elsőként ráérezve az európai fejlődés egy újonnan keletkezett csomópontjára, amely már akkor Nyugaton a „levegőben lógott", azt állította, hogy a „jövő a jelenben megkezdődik". A modern világ meghatározó mozzanatából, a felgyorsulásból táplálkozó gondolat azóta - persze a forrás megnevezése nélkül - hirdetések szlogenjévé vált. A Budapest Business Klub ez év május-júniusában megtartott kormányzati kerekasztal beszélgetésén öt előadás hangzott el, amelyet minden esetben széleskörű vita követett. E másfél napon át tartó magas szintű konzultáció hanganyagát újra és újra meghallgatva egyre inkább az a benyomásunk támad, hogy nem pusztán csak egy korszakváltás zajlik ma Magyarországon, amiről előadásában a miniszterelnök szólt. Nem pusztán csak a szocialista idők béklyóiból kikerülve, a rendszerváltás utáni első nehéz évtizedet elhagyva lépünk át egy fejlettebb, dinamikusabb, immár valóságos felemelkedéssel kecsegtető időszakba. A magyar történelem 1490 (Mátyás halálának éve) óta állandóan passzívumokkal terhelt menetrendjében következett be a változás. A Kárpát-medence közepén egy nyelvi kulturális közösség életútja első ezer évét túlhaladva kitört a korlátok közül, és létformáinak újjászervezésével az aktívumok világába került át. A magyar élethelyzet stabilizálására - legyen szó annak akár társadalmi-politikai, kulturális vagy gazdasági oldaláról - az elmúlt évszázadok legjobbjai minden tőlük telhetőt megtettek. De a múltból a jövőbe vezető út sosem valósult meg igazán, és a hagyományok sokszor inkább a múlthoz láncoltak bennünket, semmint a haladás előrevivő erejévé váltak volna. S most, alig 10-12 esztendővel a rendszerváltozás után, az újkori szabad Magyarország kisgyermekkorát túlhaladva, íme, nemcsak arról szólhatunk, megnyílt a múltból a jövőbe vezető út, a bensőnkben hordott ezeréves kulturális üzenet erőt adott a siker megteremtéséhez, de még inkább arról, hogy - amint azt az idézett svájci gondolkodó sugallja - a „telibe talált" lehetőségek és megoldások nyomán: a jelenünk létező, eredményesnek és sikeresnek mutatkozó jövővel terhes.