Beremény géza: songs of the full moon

Kulturtrade Kiadó Kft., Budapest, 1997., 92 oldal, 28 cm x 19 cm, fekete-fehér fotókkal illusztrálva. A borító felül kicsit be van szakadva.

Bereményi Géza 1997-ben bemutatott új versciklusa Cseh Tamás előadásában minden alkalommal siker a Katona József Színházban. Az előadás valami olyat közöl, amellyel - úgy tetszik - a költői és a zenei műfajok egyaránt adósak maradnak.
A kötetben szereplő verseket a szerző válogatta legújabb és régebbi dalaiból.
A telihold révületes fényében minden más, vagy éppen minden valóságosabb: politika és szerelem, a fuldokló felénk kapaszkodó keze, a medve felénk nyúló mancsa, a parkett hajdani ördöge, a szexfilmből kilépő zöld ruhás lány vagy a kötetben felidézett egykori nagy dalok Desiréről, a földrajztanárnőről, a furfangos történeteket kiagyaló ravaszdi Sekszpír Viliamről.
Bereményit egyáltalán nem érdekli, "más hogy istenül", sokkal inkább a nagy generáció megkapó iróniával-öniróniával megénekelt életútja. A politika, a szellemi élet útvesztői, a szerelem témáin át ível a versek sora a legszemélyesebb lírai vallomásokig.

A ​telihold megnövekedett rezgésszámát az ének- és gitárhang számára átváltani: az a 25 éve együttműködő szerzőpáros, Cseh Tamás énekes – zeneszerző és Bereményi Géza dalszövegíró – rendező újabb színházi estjének szándéka.
A húszegynéhány dal változatos. A mai életnek nekivágó fiatalember vallomásától, a következő választások vad esélyeit latolgató aktuális állampolgár képzelgésein és a jelenlegi Pénzügyi Terror hagymázas győzelmein, továbbá a Parkett Ördögének nevezett, később (ma) pedig koros, MÁV kórházi reumatológus főorvossá vált férfi alakján keresztül egészen a szerelmes dalokig, kék páviánokig, zöld rinocéroszig ívelnek a témák. De sokszínű a stílus is. Irónia és költészet, bizarrság és líra, epika és szabadszájúság váltják egymást.
Egyvalami azonban következetes ebben az egyvelegben. Méghozzá az a delejes állapot, melyet a telihold sugárzása vált ki és borít el. Ezt az állapotot kívánja kiváltani, képviselni és felmutatni húszegynéhány dal, hamár ezen a hullámhosszon létezik és született mindegyikük.
Ahogy az egyik dal közülük mondja: „A jelen műsornak / nagy, átfogó képe / a Holdnak a fénye. / Mivel most világunk / nagy holdfényben fürdik, / s mivel velünk történik, / azt máshonnan küldik.”