Dt/177 – capodimonte large-sized musical beggar figural ornament

Eladásra kínálom a képeken látható nagy méretű, szépen kidolgozott, Capodimonte figurát. A figura egy utcai zenélő koldust ábrázol, aki előtt ott a földön a tányér. Igen nagy figuráról van szó, 38 cm magas. Festett mázas kerámia, kézi festéssel. A figura egy hibát leszámítva teljesen ép, szép állapotú. A piciny hibája a felső kar kis ujjának ragasztása. A talapzat aljának belső részén 2 további lepattanás van, ami gyakorlatilag nem látszik. Az alján pecsét és kézi felirat is szerepel, valamint egy 63-as jelzés, ami valószínűleg a festő kódja. Mázba nyomott „P” betű. A figura egy komoly Capodimonte gyűjteményből való.

Márka: Capodimonte

Téma: figurális szobor

Anyaga: festett, mázas kerámia

Kora: 1950-1970. között

Szignó, jelzés: van

Magassága: 38 cm

Talp mérete: 12 x 17 cm

Állapot: a képen látható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva, törékeny csomagként.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Capodimonte olasz porcelántörténet:

Volt egy eredeti capodimontei porcelán manufaktúra gyár), ez volt a nápolyi „Capo-di-Monte királyi erdőjében” épült Royal Factory, de ma a Capodimonte név egy olyan porcelánstílust jelöl, amelyet a nápolyi porcelánból gyártottak. Olaszország nápolyi régiója, nem egyetlen gyár vagy gyártó számára. A királyi gyárat Nápoly és Szicília újonnan megkoronázott királya, VII. Károly király más néven V. szicíliai és III. Károly spanyol) rendelte meg 1743-ban. A Capodimonte porcelán eredete állítólag Károly házassága Maria Amáliával, II. Augustus szász választófejedelem lengyel király unokájával. Amelia nagyapja, Augustus volt a meisseni porcelán megalapítója Németországban, és állítólag Charles új felesége arra ösztönözte őt, hogy készítse el a Meissen olasz megfelelőjét – amely kiváló minőségéről és művészi alkotásairól ismert. A fejlesztést és a gyártást eredetileg a királyi palota egyes részein kezdték meg, de 1738-ban vagy 1739-ben Károly király külön manufaktúrát rendelt el ugyanazon a királyi erdőterületen, mint a palota. 1743-ban készült el és helyezték üzembe. A Royal Factory 1759-ig működött, fő termelése vacsora- és étkészletek és készletek voltak; vázákkal, csecsebecsékkel és tubákos dobozokkal, valamint sétapálca fogantyúkkal. Ahelyett, hogy egyetlen művészcsoport alkotna egy teljes sorozatot, az eredeti Royal Factory művészei tehetségükre specializálódtak, és a korai Capodimonte számos darabját feljegyezték és megjelölték), mind a művészek alkotóinak, mind a Capodimonte névnek. A tubák és csecsebecsés dobozok Giovanni Sigismondo Fischer, Ferdinand Sorrentino, a gyár egyetlen miniatüristjének specialitása volt. A sétapálca egy francia pár különlegessége volt; Pietro Chevalier és a nápolyi Antonio de Laurentis, aki arany színben szerelte fel a sétabotok gombjait. Giovani és Maria Caselli a táj- és virágtervekre összpontosított Luigi Restile, Giuseppe della Torre és Giacomo d'Avolio állatokkal és csatajelenetekkel festették meg a terveket. A falvakat és alakokat ábrázoló jeleneteket Nicola Senzapaura festette. Giacomo Nani gyümölcs- és állatmintákat festett. Giuseppe Gricci modellezte a korai figurákat.

1759-ben Károly III. Károly spanyol király lett, és porcelángyártási titkainak védelme érdekében elrendelte a nápolyi királyi gyár megsemmisítését, valamint az öntőformák és berendezések áthelyezését a spanyolországi Madrid melletti Buen Retiro-ban található spanyol porcelángyárba. Művészeit és vegyészeit is áthelyezte a spanyol gyárba. Az eredeti Capodimonte porcelán gyártása itt 1771-ig folytatódott. Amikor fia, Ferdinánd követte őt, és IV. Ferdinánd nápolyi király, majd I. Ferdinánd szicíliai király lett, új királyi gyárat állított fel Nápolyban a Portici királyi villában. A Capodimonte gyártása 1772-ben újraindult olasz porcelánként. Francesco Chiari és Francesco Celebrano modellezők voltak az új gyárban, valamint Saverio Grue festő és szobrász. Az olaszországi és spanyolországi politikai zűrzavar során a Capodimonte porcelán egyik vagy másik királyi gyárában folytatta a gyártását. 1807-ben „Királyi franchise”-t kapott a Poulard & Co. Poulard, aki folytatta a Capodimonte-stílusú olasz porcelángyártást a Royal Impromptur alatt a Santa Maria della Vita templomhoz tartozó átalakított épületekben. A Capodimonte hivatalos „Royal Factory” gyártása 1818-ban ért véget, amikor a Poulard & Co. eladta birtokait Claudio Guillardnak és Giovani Tournénak, akik továbbra is a Royal „N” és a koronavédjegyet használták. Guillard és Tourne 1834-ben eladta érdekeltségeit a firenzei Genori családnak. 1896-ban a Ginori család egyesítette érdekeltségeit a milánói Societa Ceramica Richarddal, néhány porcelánjegyen Richard Ginoriként azonosították), amely a mai napig folytatja a Capodimonte-stílusú finom porcelándarabok gyártását. A Capodimonte vagy a Capo Di Monte, a „Made in Italy” gyár, a gyártó védjegyei és védjegyei változtak az évek során; az egyszerű nyers fleur-de-lys-től a híres „N”-ig és a ma elismert koronáig. A nápolyi „N” és a korona soha nem volt védjegyoltalom alatt álló. Számos változat létezik az „N” betűtípusaival és a korona vagy a korona különböző stílusaival. Technikailag bármely porcelángyártó használhatja a védjegyet, és azt állíthatja, hogy Capodimonte porcelán. A hitelesítés biztonsága érdekében egyéb tényezőket is figyelembe kell venni, mint pl. gyári jelek és hátbélyegzők, még az ismert és elismert dizájn és művészstílusok is.
A Capodimonte-i Királyi Gyár mesterművei bámulatosak az olasz szakértelem és kézművesség bemutatásában. Alig több mint fél évszázad alatt a capodimontei királyi gyár a legkiválóbb porcelán és kerámia étkészleteket és dísztárgyakat állította elő a maga kiváló egyedi és teljes stílusában. Különösen a Bisquit, amely nem vörösödik az életkorral ellentétben Szászországgal és Sèvres-vel), és a miniatúrák, amelyek gyönyörűen modellezettek és nagyszerűen kidolgozottak; és amelyek állítólag a legritkább és legértékesebbek az összes európai vagy capodimonte porcelán közül.