Diszkoszvető férfi akt - bronz szobor műalkotás

Diszkoszvető férfi akt műalkotás

bronz szobor, mérete: 38cm magas, 15cm széles, 20cm hosszú, márvány talpazaton, hibátlan állapotban.

A görög szobrászat nagy iskolái az atlétikai gyakorlatok és az olimpiai versenyek voltak.Például: Mürón: Diszkoszvető: A test több egymást követő mozdulatát egyesítette, hogy a szemlélőben a diszkoszvetés lendületének képzetét felkeltse. A merészen elcsavart atlétatesten érezzük a megelőző s egyben a következő mozdulatot is.

A diszkoszvetés az atlétika sportág egyik dobószáma. A lényege a diszkosz nevű sportszer eldobása, valamilyen távolságra való eljuttatása a sportoló, a diszkoszvető által. Az eredményeket a dobás távolsága alapján állapítják meg. A dobószámok szerepelnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) és a tagszervezetek legrangosabb viadalain is, és egyes versenyszámai szerepelnek az összetett atlétikai számokban is. A diszkoszvetés olimpiai versenyszám.

A diszkoszvetést már az ókorban ismerték. Már i. e. 708-ban, a 18. olümpiai játékokon csatlakozott a programhoz a két dobószámot tartalmazó öttusa, ami stadionfutásból, távolugrásból, diszkoszvetésből, gerelyhajításból és birkózásból állt. Aki három versenyszámot megnyert, az automatikusan megnyerte a versenyt. A versenyprogram utolsó két számát nem is rendezték meg, ha már volt hármas győztes.

Máig világhírű az i. e. 5. században élt, Mürón görög szobrász Diszkobolosz nevű bronzszobra, amely egy diszkoszvetőt ábrázol.

A diszkoszvetés a kezdetektől fogva olimpiai versenyszám. A forgásos dobótechnikát elsőként a magyar Bauer Rudolf alkalmazta. 1912-ben a skandináv országokban népszerű kétkezes formában is versenyt rendeztek.