Medgyessy Ferenc terracotta!!!

Medgyessy Ferenc (Debrecen, 1881. január 10. – Budapest, 1958. július 20.) kétszeres Kossuth-díjas (1948, 1957) szobrászművész, kiváló művész kivételes büsztje: Önportré!

Művészpéldány!

Agyagból mintázott alkotás!

Igazi kuriózum!

Magasság: 19,5cm!

Vastag falú, nehéz szobor!

Hátoldalán a szobrász egyedi jelzése!

Gyűjtői darab!

Medgyessy a 20. századi magyar szobrászat egyik kiemelkedő egyénisége.

Kitüntetései

• Kossuth-díj (1948)
• Magyarország Kiváló Művésze díj (1955)
• Kossuth-díj (1957)
• Magyar Örökség díj(2003)

Orvosi diplomát szerzett, majd 1903-1907között Párizsban előbb festő-, majd szobrásztanulmányokat folytatott. 1912-ben a Táncolók című domborművével megnyerte a Művészház díját. 1914-től 1918-ig katonaorvos volt. Évtizedeken át, haláláig a budapesti Százados úti művésztelepen élt, és alkotott.

1923-ban mintázta a Táncoló lány című kompozícióját. Az 1920-as években a Széchenyi gyógyfürdő Korsós lánya, a debreceni Kis lovas, 1930-ban a debreceni Déri Múzeum négy allegorikus bronzszobrakészült, amelyekre az 1937-es párizsi világkiállítás Grand-Prix díját kapta.

Az 1940-es évektől stílusa klasszikussá érlelődött. A Szüreti menet című dombormű, a győri Szt. István király szobor, a debreceniPetőfi-szobor ismertté tették. Életműve egyetlen célt szolgált: megteremteni a sajátos magyar szobrászatot. Ez a vállalkozása sikerült. Művei az antik művészet tapasztalatai alapján megmutatják, hogyan épülhet be nemzeti jelleg a művészetbe. Szobrai mindig a mesterség alappillérein nyugszanak. Természetesség és nagy plasztikai erő jelenik meg minden darabján, és mivel kőszobrait mindig maga faragta, nem bízta kivitelezőkre – ami a 20. században általánossá vált –, kéznyoma műveit nemcsak eredetien egyedivé, hanem szívmelengetően vonzóvá is teszik. Sokat foglalkozott a ló és lovas ábrázolásával, erre nagyszerű példákat adva. A Magvető (1935) szobra és Jelky András (1936), a világjáró magyaré, összecseng. Mintha a Bajánfölállított szabólegény vállalkozó és útnak induló lendületében a magvető ember mozdulata ismétlődne, ahogy Medgyessy életművében is a szobrászat sok kor által csiszolt plasztikai törvények magját elvetette, és megérlelte a haza földjében. Azon ritka szobrászok egyike, akiknek kisplasztikáikban éppen úgy, mint monumentális alkotásaikban lélek és érzelem, melegség, finomság és érzékenység lakozik, ezért egyedi, s utánozhatatlan. Nem elgondolkodtat, hanem megragad, magába vonzza a tekintetet.

Termékeny művész volt, számos kisplasztikát, köztéri szobrot, épületszobrot alkotott. Műveit magán- és közgyűjtemények őrzik, köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a debreceni Déri Múzeum, a székesfehérváriDeák Gyűjtemény, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Alföldi Galériája, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum és mások.

Köztéri műveiSzerkesztés

• Lengyel Béla síremléke (haraszti kő, 1917, Farkasréti temető, jelenleg újrafaragva, eredetije a Magyar Nemzeti Galériában)
• Móricz Zsigmondné síremléke (haraszti kő, 1926, Kerepesi temető)
• Művészet, Tudomány, Régészet, Néprajz (bronzszobrok, 1930, Debrecen, Déri tér)
• Debreceni diákok hősi emlékműve (bronz relief, 1933, a Debreceni Református Kollégium falán)
• Követ emelő
• Térdeplő nő
• Nő gyönggyel
• Férfi gyümölcskosárral (kolozsvári homokkő reliefek, 1933, Debrecen, egykori Nemzeti Bank)
• Borosnyai-síremlék (haraszti kő, 1935, Farkasréti temető)
• Hősi emlékművek: 1935: Baja, Tök, Sárospatak
• Jelky András (bronz, 1936, Baja)
• Borvendég Ferenc síremléke (haraszti kő, 1937, Kerepesi temető)
• Török-magyar csata (haraszti kő emlékkút, 1938, Székesfehérvár)
• Budai Ézsaiás, Lugossy József, Hatvani István, Balogh Ferenc (bronzportré reliefek, 1938, Debrecen, Református Kollégium)
• Szent István lovas szobor (bronz, 1940, Győr, Várkert; Esztergom, Várhegy)
• Szüreti menet (haraszti kő dombormű, 1940, Pénzintézeti Központ, Szabadság tér 5–6.)
• Medveczkyné síremléke (haraszti kövek, 1941, Farkasréti temető)
• Szt. Gellért-kút (kő dombormű, 1942, Gellérthegy)
• Lyka Károlyné síremléke (haraszti kő, 1943, Kerepesi temető)
• Henszelmann Aladár evangélikus jogakadémiai professzor és felesége Tirscher Edit síremléke a Miskolci (Mindszenti) Evangélikus Temetőben (ruksicai márvány,1943)
• Haját csavaró (Debreceni Vénusz) (bronz, 1946, Budapest, Gellérthegy)
• Debreceni Vénusz (bronz, 1946, Debrecen, Déri tér)
• Petőfi Sándor (bronz, 1948, Debrecen)
• Radnai Béláné síremléke (ruskicai márvány, 1949 v. 1959, Budapest, Farkasréti temető)
• Hídépítés (sóskúti kő relief, 1950, Budapest, Váci út 67.)
• Csokonai-pantheon (bronz, 1953 - felállítva 1970, Debrecen, Köztemető, Juhász Géza sírján)
• Táncoló nő (bronz, 1954, Budapest - többször áthelyezve, 1981, Debrecen, Déri tér, 1982, Madách tér, 1984: Székesfehérvár)
• Debreceni Vénusz (bronz, 1954, Gellérthegy; 1981, Debrecen)
• Szoptató anya (haraszti kő, 1954, Budapest, Gellérthegy)
• Napozó nő (haraszti kő, 1955, Budapest; 1982, Debrecen)
• Ülő leányka (Pihenő) (ruskicai márvány, 1956, Debrecen, Gyermekklinika)
• Móricz-emlékmű (haraszti kő, 1957, Debrecen)
• Herman Ottó (haraszti kő, 1957, Miskolc)
• Medvés kút (haraszti kő, 1956; Budapest 1986, Debrecen)
• Arany János (bronz mellszobor, 1957, Debrecen)