KOHÁN György

KOHÁN György
festő, grafikus
(Gyulavári, 1910. február 22.–Gyula, 1966. december 16.)

1929-1930: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Glatz Oszkár. 1931-1932 között autodidaktaként Párizsban képezte magát; 1935: tanulmányút Milánóba; 1936-ban Hódmezővásárhelyen telepedett le; 1959: az V. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai-plakettje; 1960, 1964: Munkácsy-díj; 1965: Kossuth-díj. Századunk magyar festészetének egyedi utat járó, rendhagyó tehetsége volt. Önálló festői világát a 40-es évek végén, közvetlenül a világháború előtt alakította ki, amely tematika és szemlélet dolgában az alföldi realisták szociális elhivatottságú piktúrájához kötődött, formailag azonban számolt a modern irányzatok tanulságaival is. Művészetének sajátossága elsősorban kifejezésmódjában mutatkozott meg: mind bensőséges érzelmeit, mind drámai súlyú mondanivalóit heroikus igénnyel, monumentális gondolkodásra valló festői erővel adta elő