Solymári Walkó László (1909-1984)

Mesterei:, Lux Elek, Simay Imre. 

 1929-34: Magyar Iparművészeti Főiskola, mesterei: Lux Elek, Simay Imre. 1965-től több tanulmányúton járt Európában (Franciaország, Belgium, Hollandia). A mannheimi Maimarkton elnyerte 1974-ben és 1975-ben az Aranyecset-díjat. Újpesti Fa- és Fémipari Szakiskola faszobrász szakát végezte 1929-ben, ahol a festészetre Szentgyörgyvári Gyenes Lajos oktatta, emellett látogatta a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanfolyamait is. 1933-ban mutatkozott be mint szobrász. Ekkor vette fel a Solymári nevet. Fő tevékenysége az érem, plakett készítés volt. Fontosabb sorozatai: Történelmi személyek; Zeneszerzők, 1955; Írók, 1955, melyek a realista művészet jegyében készültek. Háború után sok restaurálási munkát végzett. Az 50-es évektől alkotótevékenységét elsősorban a festészet, grafika területén fejtette ki. Speciális szín és formavilágot alakított ki, melyet Art Universumnak nevezett. Grafikáiban a kör és spirál-formák alakulnak át ornamentális együttesekké. Festményeiben a szecesszióhoz és a szürrealizmushoz visszavezethető fantasztikus világát növényszerű figurákkal, dús vegetációval népesítette be, sőt "portrékat" is készített. E képeiből külföldön több kiállítása volt, ezért elsősorban mint festőt tartják számon. Érmei és festményei a világ számos országában és Magyarország több múzeumában megtalálhatók.