Kallerovits: bukhara in the sunlight

Kallerovits jelzéssel. Bukhara, 1984

Akvarell, papír 23 x 31,5 cm, jb. Kallerovits

Korabeli szép fakeretben, üveg mögött, azonnal falra akasztható!

Buhara (magyar szövegekben Bukhara, Bokhara is) Üzbegisztán Buhara tartományának (üzbégül viloyat) fővárosa az ország déli részén.

Népessége 1999-es adatok szerint 237 900 és ezzel a közép-ázsiai ország ötödik legnagyobb városa. Ősi civilizációs központ, amelynek környékét már legalább öt évezrede lakják. A Selyemút egyik legfontosabb állomása volt.

A perzsa befolyás időszaka után sokáig a török civilizáció fontos központja volt. Utolsó emírje, Szejid Mir Mohamed Alim 1920-ig uralkodott. Buhara mecsetekben és medreszékben bővelkedő központja a Világörökség része.

A város alapítását Kr. e. 500-ra teszik, a helyszín pedig a ma Ark néven ismert vár területe lehetett. A buharai oázist azonban jóval korábban is lakták és Kr. e. 3000 után a környező helyeken – mint Varaksa, Vardan, Pajkend és Ramitan – virágzott a Szapalli kultúra néven ismert fejlett bronzkori kultúra

Kr. e. 1500 körül több tényező – a szárazabbá váló éghajlat, a vastechnológia elterjedése és az árja nomádok érkezése – miatt a lakosság az oázisból a környező vidékre kezdett áttelepülni. A szapallik és az árják a Zeravsan-legyező tó- és mocsárvidékének falvaiban éltek. (A Zeravsan folyó már nem ömlött az Oxusba (a mai Amu-darja.) Kr. e. 1000 környékére a két csoport összeolvadt és új kultúrát hozott létre. Kr. e. 800 körül ez az új kultúra, a szogd virágzóban volt a Zeravsan-völgy városállamaiban. Erre az időre a tó kiszáradt és három megerődített település épült. Kr. e. 500-ra e települések összenőttek és fallal vették körül őket. Ez tekinthető Buhara születésének.

Nézze meg további termékeimet is!