Eladó Munkácsy-díjas Göllner Miklós: Havas táj olajvászon, Képcsarnokos festménye

A festmény mérete: 60 * 75 cm + keret. A kerettel a festmény mérete 76 * 90 cm, arany színű, modern keret, olajvászon, jbl. Göllner, Azonnal falra akasztható, szép állapotban, Képcsarnokos. Háttoldalán Képcsarnokos vignetta.

Göllner Miklós (Besztercebánya, 1902.  – Budapest, 1977.): 

Göllner Miklós 1902. február 22-én született Besztercebányán. A Képzőművészeti Főiskolán 1921–1925 között előbb Glatz Oszkár, majd Csók István növendéke volt. 1925-től szerepelt kiállításokon. Pályáját a Képzőművészek Új Társaságának (KUT), majd az Új Művészek Egyesülete (UME) kezdte. Ebben az időben főleg a kubizmus és a kép szerkezeti felépítése foglalkoztatta. Az 1930-as években Tihanyban élt és dolgozott (tíz éven át Tihanyba járt festeni). Egry József festészete volt rá nagy hatással. Saját vallomása szerint a francia kubizmus és Picasso látásmódja is hatott rá. 1942-től Szentendrén dolgozott. Képeinek zömét is itt festette. Ezek nagyrészt tájképek, csendéletek. Festészetének jellemzője a könnyed színkezelés, lírai hangulat volt. 1944-től a Szentendrei Festők Társaságának is tagja lett. A háború előtt ipariskolában, 1946-tól 1964-ig pedig a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanított.  A második világháború során Budapest ostroma alatt műterme és addigi munkássága elpusztult. Budapesten érte a halál, 1977. március 17-én. A képszerkezet és a fényjelenségek egységbe komponálása foglalkoztatta. Szentendrei időszakát rajzosabb motívumok jellemzik. “Szelíd konstruktivistának” is nevezik, bár a festőiség posztimpresszionista hagyományait követi a színek valőrjeinek érvényesítése alapján. Dolgozott szénnel, pasztellel, olajjal, akvarellel. Témavilágát tekintve az emberléptékű táj- és városképek mellett bensőséges hangulatú, meghitt otthonosság érzését keltő közelképek, ódon szobabelsők, teraszon pihenő, kerti bútorok, egyszerű, birsalmás vagy körtés csendéletek adják Göllner Miklós csendesen szemlélődő képeinek tárgyi motívumait. Életművét hasonló tematikával gazdag grafikai anyag; tus-, akvarell,- szén és pasztellképek sora kíséri. Kisvárosi részletek, tájak (Dunakanyar, Vác, Balaton), parasztszobabelsők, csendéletek és figurális kompozíciók. Készített murális munkákat: mozaikot, sgraffitót, gobelint is.

Önálló kiállításai voltak 1934-ben Kovács Ákos szalonjában, 1943-ban a Műbarát Szalonban, 1958-ban a Csók Galériában, 1965-ben a Fényes Adolf Teremben, 1967-ben Szentendrén, 1973-ban az Ernst Múzeumban.

Alkotásai között jelentős helyet foglalnak el rajzai és sgraffitói. Monumentális mozaikterveket is készített Jánossy Ferenccel a budapesti Úttörővasút végállomásán. Alkotásai a Magyar Nemzeti Galériában, a szentendrei Ferenczy Múzeumban, a székesfehérvári István Király Múzeumban találhatók. 

Eredetiségére örök pénzvisszafizetési garanciát vállalok!