Markó Henrik- Hajnal

Markó Henrik- Hajnal

A kép mérete:74x40 cm

kerettel: 51x88 cm

A festmény restaurált, a kerete az eredeti, de teljesen felújított aranyozott állapotban.

Markó Henrik
"Aki megemlítette a Markó gyerekeket, leginkább epigonokként, az apa stílusának utánzóiként tette. De hogy az unokák között is volt olyan, aki tájképfestőként
a nagyapa mesterségét folytatta, erről csak akkor értesülünk, ha az olasz nyelvű irodalmat nézegetjük, mert a hazai lexikonokban, a korszakot ismertető kézikönyvekben
Markó Henrik (vagy Enrico) nevét hiába is keresnénk. Kopp Jenő és az említett Bellák-tanulmány rövid utalásán kívül a magyar nyelvű irodalom nem tud róla.27 Bodnár Éva kéziratában ugyan feltünteti Henriket is a családfán, de adatokat ő sem gyűjtött róla.
Markó Henrik ifjabb Markó Károly egyetlen fiaként Firenzében született az 1850-es évek közepén és valamikor 1920 körül halt meg a Genova közelében lévő Lavagna városában. Kevés adat maradt fenn életéről, ezekben születési és halálozási évszámai is eltérően szerepelnek.28 Gyermeke nem volt, így a Markó-család férfi ága vele halt ki. Anyja, Annunziata grófi származású volt, a történelmi gyökerekkel rendelkező Orsini család leszármazottja. Henrik magyarul nem tudott, hiszen már apja is csak olaszul és németül beszélt. Rövid időt azért Budapesten is eltöltött, amikor a Duna-part felől nézve megfestette a Gellérthegy látképét; a kép ma a Fővárosi Képtár gyűjteményében található. A látogatás időpontja bizonytalan, mivel a festményen az évszám nehezen olvasható, de Bodnár Éva szerint 1896-ban történhetett.29 A budapesti látogatás fontos esemény lehetett életében, hiszen apja, ifj. Markó Károly bár többször is tervezte, hogy hazalátogat, mégsem jutott vissza szülővárosába.
Az olasz nyelvű irodalom Henriket úgy tartja számon, mint az erdők és vidéki tájak festőjét, aki alapvetően Firenze környékén dolgozott, de egy időben Liguriában is működött, ahol Antonio Discovolo (1874‒1956) olasz festő volt a barátja.30 Tájképei ‒ többek közt a Firenze látképe a San Miniato felől, Ligúr tengerpart, Isola Bella című festmények ‒ az 1990-es években többször szerepeltek a Sotheby’s, a Christie’s és nagyobb olaszországi házak árverésein.
A Palazzo Pitti képtára két szignált és datált festményt őriz Markó Henriktől. Az egyik A Porta San Gallo közelében lévő Maglio torony látképe címet viseli és 1871-ben készült. Történetéről mindössze annyit tudunk, hogy 2012-ben a város egy másik múzeumából, a Museo Topografico Firenze com’era gyűjteményéből került a Pitti Képtárba. A Firenzét körbevevő középkori falak mellett húzódó úton egyetlen staffázsfigurát megjelenítő festmény nem az örök raktári művek között rejtőzik: 2012-ben szerepelt a Pitti Palotában a Firenze a művész szemével című tárlaton, azóta pedig a képtár igazgatói folyosóját díszíti.31 Markó Henrik másik, fára festett olajképét Savoyai Umberto olasz király vásárolta meg a firenzei Società d’Incoraggiamento di Belle Arti32 1878-as kiállítása számára és jelenleg a Pitti Képtár állandó kiállításán a késői macchiaioli festők képei között szerepel. Ez a rendkívül friss, élénk reflexekkel megfestett vízparti jelenet, Az Ema folyóban mosó nők üde hangulatával az egyik legjellemzőbb példája ennek az irányzatnak, ragyogóan illik a vele együtt kiállított, többi késői macchiaioli festő ‒ Alfonso Testi, Francesco Gioli vagy Niccolò Cannicci ‒ munkái közé. Mellette szerepel Adolfo Tommasi téli tájképe is, aki életrajzírói szerint éppen az ifjabb Markó Károlytól tanulta a tájkép természetben való megfestésének mesterségét.33"