Fk/378. "Lajos the pagan Zilahi" is a sewing girl

Eladásra kínálom Zilahi Pogány Lajos (1873-1941) képeken szereplő olaj/vászon festményét. A festményt vélhetően az 1920-30-as években festette a művész. Az életkép/portré kellően visszaadja az akkori hangulatot. A hordozó teljesen ép, egy pici feszítési probléma van, ami könnyen orvosolható. A festő szignója jobbra lent található. Az aranyozott blondel keret összességében szép, minimális javítást, törődést igényel. Ezzel együtt is azonnal falra akasztható állapotban van.

Téma: életkép/portré

Technika: olaj

Hordozó: vászon

Kora: 1920-1930 körül

Szignó: van (jobbra lent)

Keret: aranyozott blondel keret

Méret: 67 x 56 cm (keret nélkül), 87 x 73 cm (kerettel)

Állapot: azonnal falra akasztható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Amennyiben komolyan érdekli az alkotás, kérem bátran tegyen ajánlatot!

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Zilahi Pogány Lajos (született Posner Lajos Ferenc) (Tasnád, 1873. április 15. – Budapest, Ferencváros, 1941. június 23.) magyar festőművész, okleveles rajztanár.

Posner Mór és Löwinger Sára (Seindel) fiaként született zsidó családban. Tanulmányait Budapesten Lotz Károly iskolájában végezte, majd Münchenben Lenbachnál és Párizsban a Julian Akadémián képezte magát. 1900-tól 1911-ig Londonban dolgozott, ahol arcképeket festett. 1912 és 1914 között Bécsben készítette el híres emberek portréit, többek között operettkomponistákét, úgymint Lehár Ferenc, Leo Fall, Oscar Straus és Kálmán Imre. Németországban is több híres ember embernek festette meg portréját, köztük Hugo von Hofmannsthalét is. Dolgozott 1915-ben Esztergomban, 1918-tól Budapesten, 1925-ben Békéscsabán, 1926-ban Nyíregyházán, majd 1929-ben Pápán. A budapesti Kossuth Lajos utca és Károly körút sarkán, valamint a Nyugati pályaudvarnál 1928-ban felállított Elida-hirdetőoszlopokon szereplő művészi kivitelű olajfestésű ábrák és szövegek, melyek az Elida illatszergyár piperekészitményeit hirdették, szintén az ő művei voltak. 1940 előtt Kaposváron lakott, a Teleki utcában, majd ismeretlen helyre költözött, s több tucat másik személlyel együtt ellene is körözést adtak ki adótartozás miatt. Halálát szívizomelfajulás okozta. 1910. november 6-án Budapesten, a Terézvárosban már elvált férfiként nőül vette Rosenfeld Jankát. Harmadik felesége a nála tíz évvel fiatalabb Berger Elza (Erzsébet) zongoratanárnő volt, akivel 1937. augusztus 14-én kötött házasságot, Kaposvárott.