István Csók: Bavarian gizi, around 1920 - from the museum of Lajos Ernst, with new information!

Az egyik LEGismertebb magyar festőtől, a LEGhíresebb színésznőről, a LEGnagyobb gyűjtőtől!

A ránézésre is 100 év körüli olaj-vászon festmény mérete 40x32 cm, a blondelkerettel 54x43,5 cm. Szignó és jelölés „CSÓK I.”, alatta „B.p.”-nek látszó írás, mint a szignótárban. Egy részt takar a keret, de abból kivéve, teljes terjedelme látható, ami megfelel a művész szokásos jelölésének. A színek, a hátoldal, a derékszögben illesztett vakráma, a szövet, a festéklepattogzás a széleken is alátámasztják a festmény korát és eredetiségét. A feltűnően vastag ecsetvonások ellenére, átvilágítva, apró lyukak is láthatók a vásznon. 1-4. mellékletek

Korábban a kereten lévő vállalati címkének nem tulajdonítottam különös jelentőséget. Annak elődje viszont, az Ernst Múzeum, híres kortárs művészeti múzeum volt Budapesten. Ernst házként - első ötemeletes épületünkként - ma a Nagymező utca 8. szám alatt található. Kezdetben Ernst Lajos magánmúzeuma volt, amit 1912 májusában alapított. A múzeum és kiállítóhely 1945-1949 között a címkén látható „Mű és Régiség Kereskedelmi Vállalat” néven működött. Később a Műcsarnok egyik fiókintézménye volt, 1913-ig. Ernst Lajos (1872-1937) a legismertebb magyar műgyűjtő, művészetpolitikus, múzeumalapító volt.
Gyűjteménye harmadik csoportjába tartozhatott a tárgybeli kép, a híres magyar művészek, zenészek és színészek portréi közé. 1939-ben a gyűjteményt elárverezték. A művészképek részben Dr. Virág Péter műgyűjtőhöz kerültek. 5. melléklet

Csók István gyakori kiállítóművész is volt az Ernst Múzeumban és az eredetiség új bizonyítéka lehet az is, hogy a vakrámán láthatóan az ő kézírása található. Különösen a jellegzetes ’o’ és ’a’ betűknél szembetűnő a hasonlóság. 6. melléklet

Hasonlóan lendületes, vastagon festett Csók művekre is láthatunk példákat. 7. melléklet

Csók István igen sok, nőt ábrázoló képet és aktot festett, de modelljeinek száma szűk volt. Jobbára korán elhunyt felesége és Júlia leánya (Züzü) láthatók a művein. Átfutván női portréit és életképeit, rövid kutatással megállapítható, hogy festményünkön Bajor Gizi (Budapest 1893-1951), a kor kiemelkedő színésznője van, aki a művész itt látható, róla készült képe miatt is kerülhetett látókörünkbe. 1925-ben már kiállításon szerepelt ez a róla festett másik Csók festmény. Kiállítva: Ernst- Múzeum. 8. melléklet

Egy év megszakítással a Nemzeti Színház tagja volt. A tárgybeli képünkön 25-27 éves lehet, azaz 1920 körül készült. Már közkedvelt volt akkor is, de 1920 után lett valódi szupersztár.

Önmagáról mondta egy írásában: „Sokat heverek a díványon és gondolkozom, töprengek”. A tárgybani képen is hasonló, merengő helyzetben látjuk. Ahogyan női modelljeit (feleségét, leányát, Zsuzsannát, a sokác lányokat, Thámárt és Báthory Erzsébetet) a művész többször is megfestette, a szép, híres és akkor már tehetős Bajor Gizi sem lehetett kivétel. Az összehasonlítás a fotókkal, a korábbi tulajdonos állítását igazolja, a színészkirálynő van a képen. 9. melléklet

A kép és környezete, még a karosszék is szervesen beillik Csók alkotásai közé. 10. melléklet

Előbbiek mellett más képein is megtalálhatóak a hasonló fotelek, bútorok.

Csók István ott van a legnagyobb magyar festők között, amit bizonyít a Magyar Nemzeti Galériában található nagyszámú műve s, hogy a „nagyok” csoportos kiállításain ma is gyakran szerepel. A korábban leghíresebb hazai galéria is az ő nevét viselte.

1917-ben leányáról készített, expresszív hátterű alkotásával méretarányosan összemérve várhatóan 1,5 millió Ft kikiáltási áron és 2 – 3 MFt becsült értékekkel kínálhatnák a tárgybeli képet, a hazai galériák. A kalkuláció még fél tucat olaj, vászon Züzü-képpel is alátámasztható. A tragikus véget ért színészkirálynőt ábrázoló mű, még ennél is magasabb összegekkel szerepelhetne, különösen a filmes művészvilág és a róla elnevezett, korábbi villájában működő színészmúzeum várható érdeklődése miatt is. 11. melléklet

Az INVALUABLE nemzetközi művészeti adatbázis szerint Csók művei főként hazai, de amerikai, svájci, brit, osztrák, francia, német és izraeli galériák aukcióin is szerepelnek, jó befektetést jelentenek. A mű nem szerepel a nemzeti örökségvédelem védett, ill. lopott műtárgyak listáján, származása és eredetisége tiszta, így megfelelő pénzvisszafizetési garancia vállalható arra.

További érvek az eredetiséghez és az érték meghatározásához

A „tűpróba”, azaz a festék keménységének egyszerű meghatározása szerint az alkotás nem új keletű, azaz lehet 100 év körüli, s az UV-lámpával történő ellenőrzés is megállapította, hogy a szignó és a festmény egykorú. Előbbiek mellett a keret által takart széleken a festék lepattogzik, ami szintén a kort igazolja. Az erős fénnyel történő átvilágítás nem mutat régebbi festményt a tárgybeli alatt, s a csak így látható kisebb, „tűhegynyi” festékhiányok, valamint a finom repedezettség is a mű általunk becsült korára utalnak. Korábbi kisebb restaurálás, az új pöckökből látszik leginkább. 12. melléklet

A tárgybeli képen erősen kivehetők a vastag ecsetvonások. Az interneten és a könyvekben ritkábban, avagy nem minden Csók művön látható, hasonló ecsetvonásokra a főanyagban mutattunk több példát, de az, még határozottabban is szemléltethető. 13. melléklet

A Google Ernst Oppler német festő 1924-ben készült művét hozta ki a legjobban hasonlónak. A becslés eszerint is korrekt, azonos kor, divat ruha, frizura és a környezet is. 14. melléklet

Az egyik, tán leghíresebb hazai galéria 13., új évezred eleji aukcióján egy pontosan azonos méretű és technikájú képpel is összehasonlítható a festményünk, amelyen jól látható a színek, a kontúrok, az „elnagyolt” háttér, de még a csíkos szövet hasonlósága is. 15. melléklet

Az akkor 1,5 millió Ft kikiáltási áron indított festmény becsértéke 2-3 millió forint volt, s férfiszemek számára bizonyára tetszőbb lehet, de csak, az említett galéria nyilvántartásában 7 verziója is létezik Thámárnak. Jó példa arra, hogy Csók másokat is többször megörökített. 16. melléklet

Egyik közismert főművét is láthatjuk, aminek szintén több verziója van. Képünk előnye viszont az ábrázolt hölgy személye. 17. melléklet

Az egyik leghíresebb színésznőt ábrázoló kép alkotójának a magyar művészettörténetben elfoglalt helye is garantálja, hogy hosszútávon jó befektetést jelent, nemcsak szép műtárgyat.

Csók István (Sáregres, 1865 – Budapest, 1961) kétszeres Kossuth-díjas és kiváló művész

1882-től a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly tanítványa volt. 1885-ben Münchenbe ment, majd a párizsi Julian Akadémián tanult (1887-1889). Ezután visszatért Münchenbe. Barátságot kötött Hollósy Simonnal, Ferenczy Károllyal és más kortársaival, majd ellátogatott Nagybányára is. Korai képe, az Úrvacsora, Párizsban aranyérmet, Bécsben állami nagy aranyérmet nyert (1894). A Szénagyűjtők a plein air tolmácsolója. A millenniumra egy Báthory Erzsébet (1895) képpel készült. A csejtei várúrnő feltételezett szadizmusának ábrázolása sok kritikát, de müncheni aranyérmet is hozott. Fotója: 18. melléklet

1897–1901 között több nyarat a nagybányaiakkal töltött még. 1903-1910 között ismét Párizsban dolgozott. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, köztük a Thámárt (1905). Csók István életében az 1909-es év fordulópontot jelentett. Nirvána című, fő művének szánt munkájával nem ért el sikert, de az év végén megszületett lánya. Ezek az események arra sarkallták, hogy hazatérjen Magyarországra.

A változás művészetében is megmutatkozott, elhagyta korábbi, nagy volumenű kompozícióit, amelyeket felváltottak a személyesebb táj- és életképek. Az ekkor készült munkáinak fő témája a család lett, középpontjában Júliával. Az ún. Züzü-ciklus 1910-1925-ig, s ez alatt 13 festményt készített lányáról. Az 1910-es évek végén ismerkedett meg a magyar tengerrel. Ebből megtermékenyítő szerelem lett, amelyből évtizedekig ihletet merített. 1912-ben részt vett a nagybányai művészek jubiláris kiállításán. 1914-ben nagy sikere volt a Műcsarnokban is. 1920-tól a Képzőművészeti Főiskolán tanított. Nagybánya festői tanulságainak oktatásával fontos szerepet töltött be. A művészeti élet szervezésében több társaság elnökeként vett részt. 1932-ben baloldali tanítványainak támogatása miatt kényszernyugdíjazták. 1935-ben az Ernst Múzeumban mutatták be munkásságának legjavát. Csók István többször is kiállított a múzeumban előtte. Visszaemlékezéseit 1945-ben publikálta. Évről évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott a „Háború és Béke” utolsó jelentős alkotásával.

Emlékmúzeuma 1962-ben nyílt meg Cecén. Csók képtár található Székesfehérváron, utcákat neveztek el róla, s szobrok, emléktáblái vannak az országban. Nagy múltú antikvitás viseli nevét a Váci utcában. A Magyar Nemzeti Galéria, Szépművészeti Múzeum gyűjteményében félszáznál is több műve található. (forrás: döntően a Wikipédia)

Szentendre, 2024. január hó

Kiegészítés:

Az érdeklődés már eddig is igen jelentős volt. Cserélni nem cserélek, de még van lehetőség ajánlatot tenni.

Végignézve a csodálatos Renoir kiállítást, meg merném kockáztatni, hogy "beférne" a tárgybeli kép, még az ott láthatók közé is. Nyilvánvaló persze, hogy Csók Istvánra is nagy hatást gyakorolt a zseniális világhírű mester. 19. melléklet

Részletes kutatási anyag, szakmai vélemény is készült. 20. melléklet

Más híres festők műveit is árulom itt!