rudolf Diener-dénes (1889 - 1956): detail from Paris

Kép méret :28 x 42 cm , keretezve 50 x 64 cm

Szépen keretezve ,paszpartuzva

jelzett: Diener Dénes Páris

Az eredetiségre,mint minden termékemre, pénzvisszafizetési garanciát vállalok.

Diener-Dénes Rudolf (1889 - 1956)

Czóbel Béla szerint az Ecole de Paris legmarkánsabb magyarországi képviselője volt.

1916-ban a Nemzeti Szalon tárlatán mutatta be képeit, 1918-ban pedig ott találjuk Kassák Lajos szervezésében a MA-kiállítás résztvevői között. Első igazán jelentős, csaknem száz alkotását bemutató kiállítását, 1924-ben a bécsi Belvedere galériában rendezte meg, és nagy sikert aratott. A képek eladásából annyi pénzhez jutott, hogy Párizsba utazhatott.

Párizsi tartózkodásának első évében rajzaiból és akvarelljeiből egyéni kiállítást rendezett a Galerie Nouvel Essor-ban. A Montparnasse magyar művész- és írótársaságának népszerű figurája lett. Barátai közé tartozott többek között Tihanyi Lajos .

1931-ben még részt vett a magyar művészek Art Hongrois Moderne kiállításán az Editions Bonaparte-ban, de ezt követően eldöntötte, hogy feleségével és Péter fiával hazaköltözik Budapestre.

1932-ben a kassai Kaszinóban rendezett kiállítást, A már addig is franciás festészetet gyakorló Diener-Dénes további munkásságát végérvényesen meghatározták a Párizsban töltött évek, és ezt az 1937-es Fränkel Galériában rendezett kiállítás is igazolta.

A kiállítást követően Diener-Dénes elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság tájkép-díját. Műveit kezdték vásárolni, és könnyebb éveknek nézhetett volna elébe, ha nem lép közbe a történelem.

1944-ben megszökött a halálmenetből, és gyalog jutott vissza Budapestre. A pesti gettó pincéjében, az éhhalál szélén érte meg a felszabadulást. A szovjet mintára létrejövő kommunista diktatúra háttérbe szorította mindazokat, Diener-Dénest is, akik nem akartak kiszolgálói lenni. 1946-ban másodszor is megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság díját, 1947-ben még sor kerülhetett életében rendezett utolsó egyéni kiállítására, de a következő évek zaklatásokat és művészi létezésének elhallgatását hozták.