0T186 MTI fotó A kápolnai 1849-es emlékműnél 1992


2.500 HUF 6.80 USD

Guarantee: eternal  
Item details
Listed: November 26, 2023
Item code: 2160548
Views: 77
Watchers: 0
Offers: 0 offers
Seller

regitargyaim (4824)    
BUDAPEST

Verified user

Response time: 100%-banin 3 hours
Positive feedback: 100%
Last login: Today, 08:27
Member since: November 27, 2012
Why do buyers choose Galeria Savaria?
Learn more about the actions to make our online marketplace more secure and convenient. Details

Régi, hibátlan állapotú, az MTI Képes Híradó gyűjteményéből származó fekete-fehér fénykép, melyen az 1849-es kápolnai csata megemlékezése látható 1992-ben. A fotót H. Szabó Sándor készítette.

A kép alján felirat:
KÉPOLNA: A TÖRTÉNELMI HELYSZÍNEN A TAVASZI HADJÁRATRA EMLÉKEZTEK.
XXXIII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM
MTI FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR

Szélesség: 18.5 cm

Magasság: 27 cm

Súly: 0.008 kg

Tavaszi hadjárat

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Jump to navigationJump to search

Tavaszi hadjárat

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Tavaszi hadjárat a főhadszíntéren

Dátum

1849. április - 1849. május

Helyszín

Magyar Királyság

Eredmény

Magyar győzelem

Terület-
változások

A magyar haderő a Tisza-Maros vonaláról a Vág és a Rába vonaláig jut, Erdélybőlkiszorulnak a cs. kir. és orosz csapatok, csak az érchegységifelkelés és Gyulafehérvár vára tarja magát, a Délvidék a Titeli-fennsík, Arad és Temesvár kivételével magyar kézre kerül.

[kinyit]Harcoló felek

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

[kinyit]Parancsnokok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

tavaszi hadjárat a főhadszíntéren 1849. április 2-ától május 21-éig tartott, melynek során a magyar honvédseregóriási, ám nem teljes katonai sikert ért el. A terv a császári csapatok bekerítése[1] és Komárom felmentése volt, a mellékhadszíntereken pedig Erdély felszabadítása és a Délvidék elfoglalása.

 

Tartalomjegyzék

  [elrejtés] 

  • 1Előzmények
    • 1.1Előzmények a főhadszíntéri hadműveleteknél
    • 1.2Előzmények az erdélyi hadműveleteknél
    • 1.3Előzmények a délvidéki hadműveleteknél
  • 2Hadműveletek a főhadszíntéren
    • 2.1A hadjárat első szakasza
      • 2.1.1Haditerv
      • 2.1.2A Tápiótól Isaszegig
    • 2.2A hadjárat második szakasza
      • 2.2.1Az új haditerv
      • 2.2.2Komárom felmentése
    • 2.3Budavár bevétele
  • 3Hadműveletek Erdélyben
    • 3.1A császári és orosz csapatok kiszorítása Erdélyből
    • 3.2Havasi hadjárat 1849 tavaszán
    • 3.3Déva és Gyulafehérvár ostroma
      • 3.3.1Déva ostroma
      • 3.3.2Gyulafehérvár ostroma
  • 4Hadműveletek Délvidéken
    • 4.1A Bácska megtisztítása
    • 4.2A Bánát megtisztítása
  • 5A hadjárat mérlege
  • 6Lásd még
  • 7Jegyzetek
  • 8Külső hivatkozások
  • 9Források

 

 Előzmények[szerkesztés]

 Előzmények a főhadszíntéri hadműveleteknél[szerkesztés]

A honvéd fősereg támadásához több mint egy hónapot kellett várni a kápolnai csata után, ugyanakkor szerencsére a császáriak sem indítottak komolyabb támadást a Tisza-vonal ellen. A március ugyan a fősereg támadása szempontjából elvesztegetett hónapnak tűnik, azonban a későbbiek szempontjából nagy jelentőséggel bírt a győztes második szolnoki és losonci ütközet.

A magyar támadás késedelmének elsődleges oka a fővezéri poszt körül kialakult válság volt. A kápolnai csata után Henryk Dembińskinek távoznia kellett a fővezéri posztról, ezért először a nagy szakmai tudású Vetter Antal (március 1.), majd ennek emberi összeférhetetlensége[2] és betegsége miatt Görgei Artúr (március 31.) került a seregek élére. Görgeit támogatta az I. hadtest parancsnoka, Klapka György is; a körülmények is éppen ekkor értek meg a támadásra: Windisch-Grätz teljes bizonytalanságban volt a magyar csapatok hollétét és erejét illetően, ráadásul a Losoncot bevevő Beniczky Lajos különítményét legalábbis hadosztálynak képzelte, ezért támadást várt a Felvidéken is.

 Előzmények az erdélyi hadműveleteknél[szerkesztés]

Bem József erdélyi hadműveletei

Erdélyben a szép győzelmek és a súlyos vereségek csaknem hetente váltogatták egymást, mióta a lengyel származású Bem József lett az erdélyi magyar haderő főparancsnoka. Még decemberben felszabadított Észak-Erdélyt, helyreállította a kapcsolatot a Székelyfölddel, Urban ezredest kiszorította Bukovinába, és újoncozást kezdett a visszafoglalt területeken.

Ezután a cs.-kir. erdélyi főhadparancsnokkal, Puchner Antallal került szembe, itt azonban igencsak váltakozó teljesítményt nyújtott. Gálfalvánál még győzelmet aratott. Ezután a császári csapatok demoralizáltságára építve Nagyszeben ellen indult. A város ellen indított első támadása vereséggel végződött. Ekkor Szelindekre vonult. Miután ott visszaverte a császári erők támadását, a jobban védhető Vízaknára vonult vissza. Ekkor megosztotta erőit: egy hadoszlopot a Székelyföld biztosítására küldött, egy dandárt pedig Dévára, hogy a Magyarországról érkező erősítéssel felvehesse a kapcsolatot. Vízaknánál így mindössze 4000 embere szállt szembe Puchner túlerőben lévő seregével, amely számíthatott Bem hátában a gyulafehérvári vár védőire, és a román népfelkelés kb. 5000 emberére is. Bem katasztrofális, csaknem megsemmisítő vereséget szenvedett, majd az Erdélyből Magyarországra vezető út utolsó, jól védhető pontjára, Piskire vonult serege maradékával. Ekkor azonban csatlakoztak hozzá a magyarországi erősítések, és február 9-én már győzelmet aratott a piski ütközetben. Február 18-án Urban betört Erdélybe, és szétverte Riczkó Károly különítményét. Bem a segítségére sietett, és Urbant ismét visszaszorította Bukovinába.

 

Forrás: wikipédia.hu

Guarantee conditions

Guarantee: eternal  

Payment options

Wire transfer in advance
Cash
Cash on delivery
PayPal  

Shipping options

Shipping from: Hungary
Processing time: 1-2 workdays
Local pickup Budapest IX.
MPL - parcel locker 1650 HUF
MPL - home delivery 1800 HUF
PostaPont 1650 HUF

Others searched for these