Fk/247 - István Czók (István Prihoda) - Erzsébet Báthory - colored etching

Eladásra kínálom Csók István (1865-1961) Báthory Erzsébet című akvarellel színezett rézkarcát. Csók István festményéből Prihoda István készítette a rézkarcot. Sajnos a kép körbe lett vágva, az eredeti aláírás a hátuljára lett applikálva. A papír egy kartonra lett ragasztva – gondolom a tartósság kedvéért. A ragasztás nem mindenhol lett tökéletes, enyhe hullámosodás látható, a tetején pedig gyűrődés nyomai. A sűrű minta miatt alig észrevehető. Az alkotás egy aranyozott léckeretben van üveg mögött, azonnal falra akasztható állapotban van!

Téma: portré

Technika: akvarellel színezett rézkarc

Hordozó: papír (kartonra kasírozva)

Kora: 1910-es évek

Szignó: van (hátul)

Keret: aranyozott léckeret

Méret: 30 x 24cm (keret nélkül), 32,5 x 26,5 cm (kerettel)

Állapot: korának megfelelő

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Züzü-ciklusról:

Csók István életében az 1909-es év fordulópontot jelentett. Nirvána című, pályája fő művének szánt munkájával nem ért el sikert, majd az év végén, december 21-én megszületett kislánya, Juliette. Ezek az események arra sarkallták az akkor negyvennégy éves Csók Istvánt, hogy elhagyja Párizst és hazatérjen Magyarországra. A változás művészetében is megmutatkozott, elhagyta korábbi, nagy volumenű kompozícióit, amelyeket felváltottak a személyesebb táj- és életképek. Az ekkor készült munkáinak fő témája a család lett, középpontjában Juliettel, akit Züzünek becéztek. Az ún. Züzü-ciklus 1910-től 1925-ig tartott; ezalatt 13 festményt készített kislányáról, s a gyermek saját világáról. A sorozat képein érzékelhető a francia impresszionista alkotók hatása: Monet, Renoir, Mary Cassett vagy Pierre Bonnard szintén gyakran választották képeik témájául a gyermekeket. Ezt az időszakot világszerte a gyermekekkel kapcsolatos korábbi nézetek átformálódása jellemezte. Magyarországon 1906-ban létrejött a Magyar Gyermektanulmányi Társaság, 1910-ben pedig a Gyermektanulmányi Múzeum. 1914-ben pedig az Iparművészeti Múzeumban megrendezésre került az Országos Magyar Iparművészeti Társulat Gyermekművészeti kiállítása. Csók István Züzü-ciklusának képei végigvezetnek minket a gyermeki fejlődés különböző szakaszain, melyeket a festmények címei is tükröznek: Züzü első sétája (1910 körül), Züzü a gyerekkocsiban (1910 körül), Züzü a kakassal (1912), Züzü beteg (1914), Züzü a karácsonyfa alatt (1914), stb.

Ahogy Züzü idősebb lett, az ábrázolások helyszíne is megváltozott a festményeken, a játékokkal, zongorával körülvett szobabelsők átalakultak különböző tájábrázolásokká (pl. Züzü az ablakban, 1918 körül). Ebben az időszakban készült a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár állandó kiállításán látható Züzü a kertben (1917 körül) című festmény is. A család 1917-ben költözött az első kerületi Hunfalvy-villába, melynek virágzó lugasában, piros kockás kabátban, napernyővel, kezét egy padra támasztva ábrázolja Züzüt, a felhőtlen öröm megtestesítőjeként. A korábbiaktól eltérően Csók nem törekszik a környezet pontos ábrázolására, helyette expresszív színfoltokból építi fel azt. Ez a festmény idővel a Züzü-ciklus egyik legkedveltebb, legtöbb változatban elkészült darabjává vált.

Néhány gondolat a művészről:

Csók István (Sáregres, 1865 – Budapest, 1961) kétszeres Kossuth-díjas magyar festő, kiváló művész. 1865. február 13-án született a dunántúli Sáregresen. Apja népi származású, tősgyökeres iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei mind a polgárosztályhoz tartoztak. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára, vagy tanulásra fogni. Budapesten kezdte 1882-ben tanulmányait Székely Bertalan, Lotz Károly tanítványaként, majd Münchenben és Párizsban folytatta. A francia főváros tárháza volt a 19. század legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az impresszionisták harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni, ezért nem választotta az állami főiskolát, az Académie des Beaux-Arts-ot. Bastien-Lepage művei hatottak rá. Korai képe, az Úrvacsora, Párizsban aranyérmet, Bécsben állami nagy aranyérmet nyert, 1894-ben. A Szénagyűjtők a plein air tolmácsolója. A millenniumra a Báthory Erzsébet (1895) képpel készült. A csejtei várúrnő (abban a korban feltételezett) szadizmusának ábrázolása sok kritikát és müncheni aranyérmet hozott. Nagybányára ment, de a táj nem kötötte le. 1903-tól Párizsban hét eredményes esztendőt töltött el. Belekezdett a Műteremsarok (Ateliersarok) című képébe, melyet csak 1905-ben küldött be a párizsi Szalonba, ahol nem részesült díjazásban, pedig nagyon számított rá. E festményében jutott első alkalommal kifejezésre teljes egészében aktfestésének varázsa. 1914-ben nagy sikerű kiállítása volt a Műcsarnokban. Aktábrázolásának több szép darabját ismerjük, köztük a Thámárt (1905). Csók párizsi éveire esnek azok a Magyarországon fogant festményei is, amelyeken a Dunántúl népének színességét ünnepelte. Álláspontja gyönyörködés volt a népélet, népviselet színességében, a fiatalság életerejében, szépségében, egészségében. Csók István a századelő koloritgazdag, ösztönös érzékkel impresszionista, elismert festője. A benyomás eleven rögzítése, tájat, tárgyakat egybefoglaló látása egyéni módon és magas színvonalon jelenik meg. Közismertek Züzü lányáról és a Balatonról festett képei. Az 1910-es évek végén ismerkedett meg a magyar tengerrel, Ebből megtermékenyítő szerelem lett, amelyből évtizedekig ihletet merített. Különös derű jelenik meg a Keresztapa reggelije c. képén. Ez az alkotása és a Tél a tavaszban című áll legközelebb a nagybányai stílushoz, a természet és az emberi érzelmek találkozási pontjához. Az Ernst Múzeumban, 1935-ben kiállításon mutatta be félévszázados munkásságának legjavát. Évről évre részt vett a képzőművészek szövetségének kiállításain, ahol 1951-ben búcsúzott utolsó jelentős alkotásával, a Háború és Béke című, hármas tagozatú festményével. Főiskolai tanárként a nagybányai művésztelep festői tanulságainak következetes oktatásával fontos szerepet töltött be. Maga is több nyarat a nagybányaiakkal töltött még fiatal művészként (1897–1901 között). Tanítványai nem felejtik meleg emberségét és segítőkészségét. 1932-ben Vaszary Jánossal együtt kényszer-nyugdíjazták baloldali tanítványainak támogatása miatt.

Egyéni kiállítások:

1905 • Könyves Kálmán Szalon, Budapest
1914 • Műcsarnok, Budapest
1935 • Ernst Múzeum, Budapest, [Hubay Andorral]
1937 • Fränkel Szalon, Budapest
1955 • Műcsarnok, Budapest
1963 • Déri Múzeum, Debrecen
1965 • Csók István emlékkiállítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1992 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged.

Híres képei:

• „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre" (Úrvacsora) (1890) olaj, vászon (MNG)

• Szénagyűjtők (1890) olaj, vászon (MNG)

• Árvák (1891) olaj, vászon (MNG)

• Báthory Erzsébet (1895 körül) olaj, vászon (MNG)

• Cserényben (1900) (népi életkép) (Szépművészeti Múzeum)

• Tulipános láda (1910) olaj, vászon (MNG)

• Tél a tavaszban (1913) olaj, fa (MNG)

• Virágcsendélet (Reggeliző-asztal) ( 1913) olaj, vászon (MNG)

• „Honni soit qui mal y pense…" (aktfestmény) 1925 olaj, vászon (MNG)

• Sokác temető (1929) olaj, vászon (Janus Pannonius Múzeum, Pécs)

• Szivárvány a Balaton felett 1930 olaj, fa (MNG)

• Keresztapa reggelije (1932) olaj, vászon (MNG)

• Borospince (1944) olaj, vászon (magántulajdonban)

Kötetei:

• Emlékezéseim; Officina, Bp., 1945 (Officina képeskönyvek)

• Emlékezéseim; Akadémiai, Bp., 1990 (Egyéniség és alkotás)

• Emlékezéseim; Magyar Képzőművészeti Egyetem, Bp., 2015

Társasági tagság:

• MIÉNK

• Szinyei Merse Pál Társaság

• Magyar Mickiewicz Társaság

Emlékezete:

• A Székesfehérvár legnagyobb festménygyűjteményének helyet adó múzeumot, a Csók István Képtárat róla nevezték el.

• Dunaharasztiban utca viseli nevét.

• 1990 előtt egy belvárosi utca is viselte a nevét Székesfehérvárott (ma Megyeház utca) Martfűn.

• Szülei cecei egykori házában ma a Csók István Emlékmúzeum működik