FK/114 - Braun Simon – Csónakázás
Feltöltés ideje: 2023. október 27. |
Termékkód: 3938498 |
Megtekintések: 203 |
Megfigyelők: 0 |
Hellboy1 (1430)
Békés megye
Hitelesített felhasználó
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek
Téma: | életkép |
Technika: | akvarell |
Hordozó: | papír |
Legnagyobb méret: | közepes (80 cm-ig) |
Szignó: | szignózott |
Állapot: | korának megfelelő |
Eredetiség: | eredeti |
Pénzvisszafizetési garancia az eredetiségre: | igen |
Eredetiségét szakértő megerősítette?: | igen |
Eladásra kínálom Braun Simon által jelzett, de feltehetőleg nem jegyzett festő akvarelljét. Kissé naív, de hangulatos akvarell/papír alkotás csónakázás témában. Azért figyelemre méltó, hogy 1930. február 02-re lett datálva, azaz már túl van a 90. évén. A szignó a kép jobb alsó sarkában található. A kép vékony, aranyozott keretben van, ici-pici szépséghibával, üveg mögött a képen látható, falra akasztható állapotban.
Téma: Tájkép
Technika: akvarell
Hordozó: papír
Kora: 1930.02.02. Gyula
Szignó: van (jobbra lent)
Keret: Díszes, vékony, aranyozott keret üveggel
Méret: 47 x 33 cm (nettó), 50 x 36 cm (kerettel)
Állapot: korának és a fotókon látható állapotnak megfelelő
A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.
Kérem, hogyha még van kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.
Amennyiben komolyan érdekli az alkotás, kérem bátran tegyen ajánlatot!
Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!
Egy kis adalék a festő kapcsán:
A festőnek Gyula-i kötődése van. Az sem zárható ki, hogy az 1928-ban megalakult és 1941-ig működő első gyulai művésztelep egyik alkotója lehetett és Braun Gábor rokona volt.
Soknemzetiségű, nemzeti- és művészeti hagyományait megbecsülő város Gyula. S ha visszatekintünk az első gyulai művésztelep történetére, s feltesszük a kérdést: vajon kik voltak azok, akik érzékeltetették a hely vizuális szellemterét, s kik voltak azok, akik felismerték és „színsajátossá” tették festészetükkel ezt a tájegységet? Nos, akkor a válaszból – az 1928-ban megalakuló és 1941-ig működő – első gyulai művésztelep története, művészete el- és kihagyhatatlan. 1928-ban Gyula más, művésztelepet létrehozó városok, Szolnok, Nagybánya, Kecskemét példáját kívánta követni. Az 1928-tól 1941-ig működő művésztelepen a festők, a szobrászok több hónapon keresztül a város hétköznapi életét, a környék természeti tájvilágát értelmezve alkottak!
Gyula kiépített térszerkezete, építészetének copf, biedermeier, klasszicizáló karaktere és különleges természeti környezete, s nem utolsó sorban a generációkon keresztül formálódott nemzetiségi együttélés kulturális sajátosságai alkalmassá tették / teszik, sőt, mintegy predesztinálták a várost egy állandó jellegű művésztelep fenntartására, működtetésére.
Az alkotók számára Gyula, a korabeli kisvárosi élet és alföldi természeti tájvilág megfestése különleges kihívás volt! A teljesség igénye nélkül megállapítható, hogy az első gyulai művésztelep vizuális szellemterében (életképek, portrék, városképek, tájképek) a 19. század végétől eredeztetet népélet-felfogás, az akadémizmus kereteibe visszahelyezett szemlélet, valamint plein air látásmód érvényesült. Pállya Celesztin (1864–1948) a művésztelep 1928-as első vezetője, a kisképek a miniatúrák kismestere volt.
A kiállításban bemutatott művében érzékelhető a népéletképi hagyományok megújítására. Horváth Béla (1883–1973), aki 1931–34 között vezette a művésztelepet. A kiállításon bemutatott kisméretű nyitó képe meggyőzően bizonyítja az egyazon színek tónusárnyalatai iránti fogékonyságát.
Kézdi-Kovács László (1864–1942) festőművész, aki nem csupán nemzetközileg elismert alkotó, hanem a Nemzeti Szalon vezetőségi tagja is volt, elkötelezett volt a művésztelep országos rangra emelésében. Barkász Lajos (1884–1960) festőművész Ferenczy Károly szellemiségében alkotó művész volt, akinek festészete, minden túlzás nélkül, még felfedezésre vár! A harmincas évek elején kapcsolódott a művésztelep munkájába. Thomas Antal (1889–1967) művei a meglepetés erejével hatottak. A művész, a fény, a levegő, a színek telítettségével túllép a hagyományos perspektíván. Szilágyi István (1896–1945) gyulai születésű festőművész művében az alföldi táj rendhagyó térmegbontása már nem az égi, hanem a zöldek árnyaltában fürdő táj tenger végtelenségében mélyül el.
Bíró György (1900–1962) lírai hangvételű akvarellekkel szerepelt. Mihalovits Miklós (1888–1960) vizuális szemlélete rendkívül népszerű volt a magyar felsőközéposztály tagjai körében. Turmayer Sándor (1879–1953) művein a város sajátos atmoszférája érvényesül.
Aradi Edvi Illés Jenő (1886–1962) és Szabó Csapó Márton (1889–?) festészete valósággal megújult a művésztelepen.
Műveik jellemzése külön fejezetett igényelne. Viski János (1891–1987) műveiben a népi romantika, az ember és állat kapcsolata, a vidéki táj fény- és színhatásai plein air festőiséggel érvényesülnek. Fontos megemlíteni, hogy a művésztelep évi rendszeres, társadalmi eseménybe illő tárlatain kiállításra kerültek a mesterek iránymutatásai szerint alkotó helyi gyulai festők művei is: gróf Almásy Denise, Braun Gábor, Erdős Péter, Kiss Sándor, Kotzó Emil, dr. Kulcsár Sándor, dr. Ladics Tamás, P. Barna Margit művei is.
Mindezek ellenére a tárlaton bemutatott művek vizuális mineműségéből levonható a következtetés. Nem elsősorban egy-egy városrész jellegzetes motívumainak megfestése vált az esztétikai minőség hordózójává, hanem kivált az, milyen festői módon érvényesültek a tájszínformák ellentéteit, színtelítettségeit. Ebből következően a képterek tájalakzatai, nem meghatározó módon, barnán nyersek, nem sárgán szikesek, nem fehéren meszesek, nem szűrkén kiégettek, hanem színtelített módon a vízzel, a folyóval, a síkban tagolt tájelemekkel szervesültek. Másként fogalmazva – milyen módon léptek kölcsönhatásba a zöldek, a kékek, okkerek és fel-felszikrázó vörösek ellenpontjaival. A földből „vétetett” alacsony házak, az utcai találkozások, a piactéri vásárok, a találkozások, a beszélgetések, a templomba igyekvők, vagyis az élet- és városképek mind-mind együtt a táj, a vidék „provinciát jellemző” különös sajátosságai, ami az alkotók festői értékké emelnek! Az első gyulai művésztelep elfeledett, de a kiállításon (is) feltárt festészete tehát bizonyította, hogy az alföldi festészet nem csupán Szolnokra, Kecskemétre és Hódmezővásárhelyre korlátozódott. S bár a művésztelep jelentősége nem mérhető a fenti művésztelepi központokhoz, az időben kibontakozó vizuális szemlélete jellegadó festészete immár feltárt művészettörténeti jelentőségű különbség!
Garanciális feltételek
Garancia: 30 nap |
Fizetési opciók
Banki előre utalás |
Készpénz |
PayPal |
Szállítási opciók
Szállítás innen: Magyarország Feldolgozási idő: 3-5 munkanap |
|
Személyes átvétel | Gyula |
Egyéb | 2000 - 3000 HUF |