László violinist: at the beginning of summer oil, cardboard painting for sale

A festmény mérete: 32*24 cm + keret, olaj, karton. Keretezett mérete: 40*50 cm, Impozáns, hibátlan keretben. Azonnal falra akasztható, szobai állapotú darab. Hátoldalán autográf felirat, illetve hagyatéki kiállításról etikett.

Hegedűs László (Szentes, 1870 - 1911, Budapest): Elszegényedett köznemesi család tizenegyedik gyermekeként született Szentesen. Kézügyességét bérmakeresztapja ismerte fel, aki vásárhelyi papként vallási tárgyú rajzos feladatokkal látta el. Tanulmányait Münchenben Hollósy Simonnál, Bécsben és a párizsi Julian akadémián folytatta, majd Benczúr Gyula tanítványa lett a Mesteriskolában. Pállik Béla festőművész fedezte fel tehetségét, majd Tatán tanította is. 1899-ben spanyolországi tanulmányutat tett. A szolnoki művésztelep alapítását kezdeményező memorandum aláíróinak egyike volt, 1902-ben az elsők között költözött a telepre. 1903-1911 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola oktatója volt. 1904-ben Rómába utazott. 1912-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendeztek a Műcsarnokban.

Első sikereit a Szent Imre herceg és a Szent család címû bibliai témájú képeivel nyerte el: 1894-tõl állította ki bibliai és történelmi témájú festményeit. 1903-tól a Képzõmûvészeti Fõiskola tanára lett, ahol akt és fejrajzot tanított.

1895-ben Liliomos Magdolna, valamint Káin és Ábel címû képével több díjat nyert.

A millennium éve (1896) a közönség figyelmét a magyar történelem felé irányította. Felkérést kapott az Országház freskóinak tervezésére is. Ekkor készült a Vérszerzõdés és az Árpád pajzsra emelése címû alkotása. További történelmi témájú képei: Budavár bevétele, Mátyás Bécs elõtt, Bem Szászvárosnál.

A kor társasági életének mozzanatait is megjelenítette alkotásaiban. Az 1905-ös milánói nemzetközi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Festett életképeket, készített grafikai illusztrációkat is. Az Osztrák-Magyar Bank a száz koronás bankjegy tervezésével Hegedûs Lászlót bízta meg, mert a pályázaton az õ rajza aratott sikert.

Szentesen leghíresebb munkája az evangélikus templom számára készült oltárképe, mely Jézus és a samariai asszony találkozását ábrázolja.

Rövid életének utolsó éveiben kerámiakészítéssel is foglalkozott. A szentesi fekete kerámia készítéstechnológiáját alkalmazta vázatervei, szobrászi megfogalmazású kerámiái kivitelezé-séhez.

Szentesen 1932-ben utcát neveztek el róla. A szentesi Koszta József Múzeum számos rajzát, festményét õrzi.

Eredetiségére örök pénzvisszafizetési garanciát vállalok!