Termékek
Összes kategóriában
részletes keresés

Hincz Gyula

HINCZ Gyula
festő, grafikus
(Budapest, 1904. május 17.–Budapest, 1986. január 26.)

1922-1929: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Rudnay Gyula, Vaszary János. 1928-ban berlini tanulmányútján Scheiber Hugó közvetítésével kapcsolatba került H. Waldennel, és 1929-ben Moholy-Nagy közreműködésével szerepelt a Sturm Galériában. 1928-ban az Új Művészek Egyesülete, 1929-ben a Képzőművészek Új Társasága tagja. 1930-1931 között római ösztöndíjas. 1943-ban Erdélyben festett. 1947-1948 között koreai, kínai, vietnami tanulmányút. 1946-1949: a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára. 1949-1963: a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1952, 1957: Munkácsy-díj; 1958: Kossuth-díj. 1958-1963 között a Magyar Iparművészeti Főiskola igazgatója. 1964: érdemes művész, 1968: kiváló művész. Nyitottság, vitalitás, expresszív erő jellemezte hajlékony munkásságát. Kiváló technikai tudása és alkalmazkodó, mindent magába olvasztó készsége révén a legkülönbözőbb mesterek és irányzatok nyomták rá munkásságára bélyegüket. Korai rajzain, rézkarcain az aktivisták kuboexpresszív formanyelve cseng vissza, manierisztikusan megnyújtott formákkal, dramatizáló fény-árnyék kontrasztokkal. Érzékeny fakturális hatásokat kihasználó 1925-1926-os rézkarcai Bernáth Aurél 1922-1924 között keletkezett karcaival mutatnak rokonságot. 1926-ban megérintette Párizsban a szürrealizmus, folyóirataikat, kiáltványaikat az elsők között hozta haza Magyarországra. Művészetére inkább a távol-keleti tusképek, s főleg Picasso volt egy egész életre szóló hatással. Csendéleteinek posztkubista rendjébe klasszicizáló motívumokat is felvett. Ezek a tus-, pasztell-, temperaképek dekoratív, absztraháló stílusukkal sajátos nosztalgikus álomvilágot közvetítenek. Kaleidoszkopikusan kavargó, már-már kozmikus látomások jelennek meg képein, melyek azonban a művészben rejlő erős dekorativitásra való törekvés bűvköréből nem tudtak teljesen kitörni. A Képzőművészek Új Társasága kiállításaiba franciás kötődése révén jól illeszkedtek képei. Biomorf, elvont kompozícióit "amöbaizmusnak" nevezte. 1929-1932 között absztrakt színpadterveket készített, 1933-ban egy könyvpavilont is. Az 1930-as évek második felében a megújuló expresszív magyar rajzművészet egyik jelentős mestere. Komor hangulatú Balaton-képeket festett az 1940-es évek elején. Frissítő erővel hatott koloritjára az erdélyi út 1943-ban. Számos tájképén megújult, expresszív színekkel jelentkezett az erdélyi, szász családi tradíció révén e vidék iránt érzett vonzalma. A II. világháború után folytatta elvont kompozícióit, kollázst is készített. Színpadtervek, grafikák, Anatole France-illusztrációk jelzik munkásságának széles skáláját. 1947-1948-as koreai, kínai, vietnami utazásai során az ősi távol-keleti vonalkultúra kalligrafikus jellege érintette meg. A művészt állandó kísérletező kedve, egyetlen művészeti irányzathoz sem kötődő, túlságosan is hajlékony habitusa engedte a megkövetelt szocreál vonzáskörébe, pl. a Május 1. c. kép megfestésére. 1950-1958 között a Béke cikluson dolgozott. Az esztétikai dogmákkal szembeni védekezés gyanánt folklorisztikus elemek keveredtek munkásságába, amikor a különböző tájak népviseleteit örökítette meg. A kötelező témák, zsánerjelenetek mellett intim hangulatú képei őrizték meg könnyed festőiségét. Tiszta vonalrajzú könyvillusztrációival méltán nyerte el 1959-ben a lipcsei könyvművészeti kiállítás ezüstérmét. Toll és ecset címmel jelent meg kötete 1965-ben Budapesten. Intim grafikái mellett ellátott monumentális, dekoratív feladatokat. 1956-1959 között született tervei nyomán készültek el a Fészek Klub gobelinjei: a Népek barátsága és a Martinász, 1967-ben a Debreceni Agrártudományi Egyetem gobelinje. Mozaikot tervezett Inotára, a Park Szálló előcsarnokába sgrafittót. Nagyméretű olajképei is erőteljes színű monumentális kompozíciók, melyeken a kor zaklatottságát montázsszerűen, a békevágyat elemi szimbólumokba, az emberi tudásba, alkotásba vetett hitét picassós motívumokba, figurákba tömörítette. Máskor az ősi indián művészetből merített a dél-amerikai társadalmak szabadsága mellett érvelve. 1970-ben a Budapesti Műszaki Egyetem V/2 épületének tizenhat részből álló üvegmozaikján a tudomány és a technika témája lehetővé tette számára a csaknem teljesen elvont fogalmazást. Sodró erejű formaritmus, új térértelmezés jellemzi alkotását. Ezután született a Gödöllői Agrártudományi Egyetem nagyméretű mozaikja, 1973-ban a SOTE nagy üvegablaka. Kísérletező kedvét élete végéig megőrizte. Próbálkozott kisplasztikával, égetett kerámiával is. Műveinek gyakori modellje volt felesége, akinek halála után - 1983-tól - csaknem teljesen felhagyott az alkotással.
Mesterei: Rudnay Gyula, Vaszary János.

Egyéni kiállítások
1929 • Tamás Galéria, Budapest
1938 • Ernst Múzeum, Budapest
1943 Tamás Galéria, Budapest
1964 • Dürer Terem, Budapest
1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (könyvillusztrációk)
1968 • Galerie de Saxe, Párizs
1971 • Budapesti Történeti Múzeum, Budapest [Somogyi Józseffel]
1976 • Csontváry Terem, Pécs • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1980 • Vigadó Galéria (kat.), Budapest
1981 • Görög templom, Vác (kat.)
1983 • Újpesti Mini Galéria (kat.), Budapest
Hincz Múzeum állandó kiállítás, Vác.

Kiállítások az adatbázisban:

Merítés a KUT-ból IX. - Hincz Gyula emlékkiállítás (2005)
Egykor és ma - Adorján Attila és Hincz Gyula kiállítása (2006)
Hincz Gyula művei a két világháború között – Válogatás köz- és magángyűjteményekből (2007)
Hincz Gyula 36 képét bemutató kiállítás (2009)
Három generáció mestergrafikusai: Artner M., Gross A., Gyulai L., Hincz Gy., Kass J., Orosz I., Reich K., Szabó V., Szalay L., T (2009)
Cirkusz (2010)
Hincz Gyula elfeledett grafikái - Válogatás a Váci Értéktár Hincz-gyűjteményéből (2010)
Mester és tanítvány: Vaszary János, Hincz Gyula, Reich Károly grafikai kiállítása (2011)

Válogatott csoportos kiállítások
1937 • CLXVII. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1950, 1951, 1952, 1954, 1955, 1962, 1965 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1956 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1960 • XXIX. Velencei Biennálé, Velence
1964 • Kortárs magyar művészet, Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz
1965 • Grafikai és kisplasztikai kiállítás, Prága • Berlin • Helsinki • Belgrád
1967 • XX. századi magyar művészet, Royal Institute Gallery, London
1968 • Kortárs magyar művészet, Folkwang-Museum, Essen
1969 • Magyar művészet 1945-1969, Műcsarnok, Budapest • Magyar művészet, Kunstforening, Oslo • Bergen
1969 • I. Nemzetközi festészeti fesztivál, Cagnes-sur-Mer (FR) • Magyar grafika, Sonnenhalle, Kiel • Archiginnasio, Bologna
1970 • XXXV. Velencei Biennálé, Velence
1977 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1983 • A magyar grafika külföldön. Németország 1919-1933, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (kat.).

Irodalom
Láncz S.: ~, Művészet, 1968/4.
~ album (bev.: Láncz S.), Budapest, 1972
Bauer J.: ~, Budapest, 1975
Bakonyvári Á.: ~ állandó gyűjtemények, Művészet, 1984/9.
Kass J.: ~, Kritika, 1986/4.
Losonczi A.: ~ életműve, Szentendre, 1989.

(Bajkay Éva)

A szócikket csak a www.artportal.hu hivatkozással lehet máshol felhasználni!


A művész összes alkotása Alkotások a művésztől
Herczeg Ferenc Ellesett párbeszédek Hincz Gyula ill. Herczeg Ferenc Ellesett párbeszédek Hincz Gyula ill.  
Fix áras termék
4.800 HUF 14.62 USD
Hincz Gyula Hincz Gyula  
Hitelesített felhasználó
Alkuképes termék

Hincz Gyula

Feltöltve: 2020. 03. 25. 18:16
280.000 HUF 852.55 USD
Hincz Gyula Hincz Gyula  
Hitelesített felhasználó
Alkuképes termék

Hincz Gyula

Feltöltve: 2019. 10. 24. 22:56
85.000 HUF 258.81 USD
Hincz Gyula Hincz Gyula  
Hitelesített felhasználó
Alkuképes termék

Hincz Gyula

Feltöltve: 2019. 10. 24. 21:06
160.000 HUF 487.17 USD