English
Krieg Ferenc
Krieg Ferenc festőművész
Egyéni kiállítások
1962 • Helytörténeti Múzeum, Pápa
1974 • Szombathely
1976 • Kemenesalja Művelődési Központ, Celldömölk • Kőszeg • Zalaegerszeg
1981 • Képcsarnok, Szombathely
1993 • Művelődési és Sportház, Szombathely
1996 • Galéria, Körmend
1997 • Savaria Múzeum, Szombathely • Art Galéria, Szombathely
2000 • Puskás Galéria
2001 • Savaria Galéria, Zalalövő • Szombathelyi Képtár, Szombathely
2003 • Hosszúpereszteg
2007 • Nemzeti Múzeum
2009 • Kisfaludy Galéria, Balatonfüred.
Kiállítások az adatbázisban:
1949 • Fővárosi Képtár, Budapest
1950 • Nemzeti Szalon, Budapest
1961 • Vegyipari dolgozók között, Csók Galéria, Budapest
1973, 1981, 1987, 1990 • Dunántúli Tárlatok
1973-97-ig Vas megyei tárlatok
1992 • Absztrakciók a képtárban, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Collegium Hungaricum, Bécs
1995–2003 • Karácsonyi Tárlat, Szombathely.
Beneda Ágnes: Krieg Ferenc és a füredi szakkör [szakdolgozat részlete]
Feri bácsit szombathelyi lakásán kerestem fel, ahol 1970 óta él. Előtte járt Mongóliában egy geológiai expedíció során (’69-’73-ig), és Balatonfüreden is lakott, ahol 1961-ben indította el képzőművészeti alkotóműhelyét.
A nagyközönség általában keveset tud róla, pedig számtalan kortárs művészeti életrajzi lexikonban, Ki kicsoda? enciklopédiában is megtalálható, valamint több évtizedes munkássága során egyéni és csoportos kiállításaival bejárta a fél világot. Veszprém, Balatonfüred, Budapest, Szombathely, Celldömölk, Pápa, Sárbogárd, Tatabánya, Tokaj, Bécs, Franciaország, Csehszlovákia, Korea, Kína adott helyet eddig képeinek. Idén kora tavasszal került megrendezésre Balatonfüreden 30. önálló kiállítása. Városunk is méltán büszke egykori lakosára, hiszen a szakkörrel Füred kulturális életéhez járult hozzá.
Feri bácsi nagyon közvetlen és derűs alkat, szóvicceivel mindig felvidítja az embert. Hogy miért ilyen derűlátó, és fiatalos? Mert – szokták mondani – „a nevetés a legjobb orvosság”. Akkor sem tudták jókedvét szegni, mikor hadifogságba került Németországban, vagy egy amúgy örömteli pillanatban sem, mikor 2006- ban, 85. születésnapja alkalmából Vas megye közgyűlése elnökének Batthyány emlékérmét adták át neki lakásán. Azzal, hogy otthonában teljesen váratlanul érte ez a megtiszteltető kitüntetés, az eseményt megfosztották ünnepélyes hangulatától. Erre is csak úgy gondol ő: „legalább nem kellett kiöltöznöm hozzá.”
Én mégis úgy gondolom, hogy az elismerés akkor szép, akkor az igazi, ha ezt nem titkon tesszük, hanem a nyilvánosság előtt. Ezért szerettem volna lakóhelyemhez kapcsolódóan bemutatni életének ezt a rövidke, de Füred számára annál fontosabb szakaszát.
Peremartoni Nagy Sándor: Negyven év a Balaton körül című kéziratából tudhatjuk, hogy a háború előtt képzőművészeti csoportosulások nem voltak még divatban ezen a vidéken. Ezért tekinthető fordulópontnak a szakkör megalakulása.
- Hogyan jött a szakkör ötlete? Saját kezdeményezése volt, vagy felkérték a létrehozására?
- A városban tudták, hogy van egy hivatásos festő, aki éppen egy geodéziai kutatás miatt tartózkodik Füreden. Így jött az ötlet, és szerencsére volt is kit tanítani.
- Tehát szép számmal voltak tanítványok? Kik voltak ők?
- Igen, voltunk egy páran, főként a hajógyáriak.
- Hányan kezdték a tanítást?
- Akik az alapítók voltunk. Balog Ádámné, Bóna Józsefné, Bóna Szerén, Vajda Ferenc, Kozma Imre, Kéri Imre, Tilesch Nándor barátom és jómagam.
- Hol tartották ezeket a foglalkozásokat, és milyen gyakorisággal?
- A Fehér Templom mellett, a Vasas Kultúrházban, hetente egy alkalommal.
[A Vasas Kultúrház református gyülekezeti helynek épült, ma a Városi Könyvtár épülete-a szerző megjegyzése.]
- Melyik technikákat kedvelték a tanítványok, a tagok?
- Akvarellt, olajfestéket, grafit ceruzát használtunk, de mindenkire ráhagytuk, mivel alkosson. Nem utánzókra volt szükség, hanem azon volt a hangsúly, hogy a tanítvány a maga területén jusson előre.
- Milyen beállításokat festettek, rajzoltak?
- Modell után figurális rajzokat készítettünk, alakrajzot, fejrajzot. Aztán csendéletet, és tájat is, sokszor mentünk ki a szabadba.
- Volt kiállítás a szakkörön készült munkákból?
- Igen. Tavaszi kiállítás Tihanyban, a veszprémi Bakony Múzeumban és helyben is, a szakkör helyszínén.
- Amikor elkerült Füredről, kinek adta át a „stafétabotot”? Ki folytatta munkásságát?
- Többnyire rajztanárok: Bognár Zoltán, Farkas Edit, Tilesch Nándi és később Kozma Imre.
- A füredin kívül volt más rajzszakkörnek alapítója, vagy tagja?
- Pesten a háború után a volt Képzőművészeti Főiskolás társaimmal szerveztünk szakkört. Az egy egész más világ volt. Az épületben nem voltak ablakok, kilőtték őket. Saját kézzel, gyalogosan vittük az üvegtáblákat, hogy helyreállítsuk a főiskolát és mellesleg ne fázzunk.
- Festőművész munkássága során milyen téma az, amit a legjobban kedvel?
- Mindig is ösztönszerűen rajzoltam, vagy festettem. Azt kedveltem, ami sikerült. Minden témakörben voltak sikerült és kevésbé sikerült képeim. De hát ismered a témáimat: a táj, Velence, Mongólia; a figurális és nonfiguratív munkáimat azért készítettem, mert kedveltem. Ez mind kedvenc. Viszont nem mind maradt meg, mert sokat elajándékoztam. Ilyenek a balatoni témájúak, abból nem maradt semmi.
Renoir gondolatát idézve: „Az egyetlen, amivel a művészt megjutalmazhatjuk, ha megvásároljuk műveit”. Ha erre gondolunk, nem is olyan nehéz megválni alkotásainktól, hiszen akkor már ezek nemcsak nekünk, hanem másoknak is örömet okozhatnak. Másrészt ez egyik módja a művész fennmaradásának.
Feri bácsi idén májusban töltötte be 88. életévét. Ezúton is szeretnénk neki további kiállításaihoz jó egészséget kívánni!
(2009. augusztus 4.)
(Heitler László) (forrás: artportal.hu)
(Zalaegerszeg, 1921. május 25.–)
Honlap: Krieg Ferenc festőművész
Egyéni kiállítások
1962 • Helytörténeti Múzeum, Pápa
1974 • Szombathely
1976 • Kemenesalja Művelődési Központ, Celldömölk • Kőszeg • Zalaegerszeg
1981 • Képcsarnok, Szombathely
1993 • Művelődési és Sportház, Szombathely
1996 • Galéria, Körmend
1997 • Savaria Múzeum, Szombathely • Art Galéria, Szombathely
2000 • Puskás Galéria
2001 • Savaria Galéria, Zalalövő • Szombathelyi Képtár, Szombathely
2003 • Hosszúpereszteg
2007 • Nemzeti Múzeum
2009 • Kisfaludy Galéria, Balatonfüred.
Kiállítások az adatbázisban:
- Krieg Ferenc festőművész kiállítása (2009)
- Krieg Ferenc Festőművész kiállítása (2011)
1949 • Fővárosi Képtár, Budapest
1950 • Nemzeti Szalon, Budapest
1961 • Vegyipari dolgozók között, Csók Galéria, Budapest
1973, 1981, 1987, 1990 • Dunántúli Tárlatok
1973-97-ig Vas megyei tárlatok
1992 • Absztrakciók a képtárban, Szombathelyi Képtár, Szombathely • Collegium Hungaricum, Bécs
1995–2003 • Karácsonyi Tárlat, Szombathely.
Beneda Ágnes: Krieg Ferenc és a füredi szakkör [szakdolgozat részlete]
Feri bácsit szombathelyi lakásán kerestem fel, ahol 1970 óta él. Előtte járt Mongóliában egy geológiai expedíció során (’69-’73-ig), és Balatonfüreden is lakott, ahol 1961-ben indította el képzőművészeti alkotóműhelyét.
A nagyközönség általában keveset tud róla, pedig számtalan kortárs művészeti életrajzi lexikonban, Ki kicsoda? enciklopédiában is megtalálható, valamint több évtizedes munkássága során egyéni és csoportos kiállításaival bejárta a fél világot. Veszprém, Balatonfüred, Budapest, Szombathely, Celldömölk, Pápa, Sárbogárd, Tatabánya, Tokaj, Bécs, Franciaország, Csehszlovákia, Korea, Kína adott helyet eddig képeinek. Idén kora tavasszal került megrendezésre Balatonfüreden 30. önálló kiállítása. Városunk is méltán büszke egykori lakosára, hiszen a szakkörrel Füred kulturális életéhez járult hozzá.
Feri bácsi nagyon közvetlen és derűs alkat, szóvicceivel mindig felvidítja az embert. Hogy miért ilyen derűlátó, és fiatalos? Mert – szokták mondani – „a nevetés a legjobb orvosság”. Akkor sem tudták jókedvét szegni, mikor hadifogságba került Németországban, vagy egy amúgy örömteli pillanatban sem, mikor 2006- ban, 85. születésnapja alkalmából Vas megye közgyűlése elnökének Batthyány emlékérmét adták át neki lakásán. Azzal, hogy otthonában teljesen váratlanul érte ez a megtiszteltető kitüntetés, az eseményt megfosztották ünnepélyes hangulatától. Erre is csak úgy gondol ő: „legalább nem kellett kiöltöznöm hozzá.”
Én mégis úgy gondolom, hogy az elismerés akkor szép, akkor az igazi, ha ezt nem titkon tesszük, hanem a nyilvánosság előtt. Ezért szerettem volna lakóhelyemhez kapcsolódóan bemutatni életének ezt a rövidke, de Füred számára annál fontosabb szakaszát.
Peremartoni Nagy Sándor: Negyven év a Balaton körül című kéziratából tudhatjuk, hogy a háború előtt képzőművészeti csoportosulások nem voltak még divatban ezen a vidéken. Ezért tekinthető fordulópontnak a szakkör megalakulása.
- Hogyan jött a szakkör ötlete? Saját kezdeményezése volt, vagy felkérték a létrehozására?
- A városban tudták, hogy van egy hivatásos festő, aki éppen egy geodéziai kutatás miatt tartózkodik Füreden. Így jött az ötlet, és szerencsére volt is kit tanítani.
- Tehát szép számmal voltak tanítványok? Kik voltak ők?
- Igen, voltunk egy páran, főként a hajógyáriak.
- Hányan kezdték a tanítást?
- Akik az alapítók voltunk. Balog Ádámné, Bóna Józsefné, Bóna Szerén, Vajda Ferenc, Kozma Imre, Kéri Imre, Tilesch Nándor barátom és jómagam.
- Hol tartották ezeket a foglalkozásokat, és milyen gyakorisággal?
- A Fehér Templom mellett, a Vasas Kultúrházban, hetente egy alkalommal.
[A Vasas Kultúrház református gyülekezeti helynek épült, ma a Városi Könyvtár épülete-a szerző megjegyzése.]
- Melyik technikákat kedvelték a tanítványok, a tagok?
- Akvarellt, olajfestéket, grafit ceruzát használtunk, de mindenkire ráhagytuk, mivel alkosson. Nem utánzókra volt szükség, hanem azon volt a hangsúly, hogy a tanítvány a maga területén jusson előre.
- Milyen beállításokat festettek, rajzoltak?
- Modell után figurális rajzokat készítettünk, alakrajzot, fejrajzot. Aztán csendéletet, és tájat is, sokszor mentünk ki a szabadba.
- Volt kiállítás a szakkörön készült munkákból?
- Igen. Tavaszi kiállítás Tihanyban, a veszprémi Bakony Múzeumban és helyben is, a szakkör helyszínén.
- Amikor elkerült Füredről, kinek adta át a „stafétabotot”? Ki folytatta munkásságát?
- Többnyire rajztanárok: Bognár Zoltán, Farkas Edit, Tilesch Nándi és később Kozma Imre.
- A füredin kívül volt más rajzszakkörnek alapítója, vagy tagja?
- Pesten a háború után a volt Képzőművészeti Főiskolás társaimmal szerveztünk szakkört. Az egy egész más világ volt. Az épületben nem voltak ablakok, kilőtték őket. Saját kézzel, gyalogosan vittük az üvegtáblákat, hogy helyreállítsuk a főiskolát és mellesleg ne fázzunk.
- Festőművész munkássága során milyen téma az, amit a legjobban kedvel?
- Mindig is ösztönszerűen rajzoltam, vagy festettem. Azt kedveltem, ami sikerült. Minden témakörben voltak sikerült és kevésbé sikerült képeim. De hát ismered a témáimat: a táj, Velence, Mongólia; a figurális és nonfiguratív munkáimat azért készítettem, mert kedveltem. Ez mind kedvenc. Viszont nem mind maradt meg, mert sokat elajándékoztam. Ilyenek a balatoni témájúak, abból nem maradt semmi.
Renoir gondolatát idézve: „Az egyetlen, amivel a művészt megjutalmazhatjuk, ha megvásároljuk műveit”. Ha erre gondolunk, nem is olyan nehéz megválni alkotásainktól, hiszen akkor már ezek nemcsak nekünk, hanem másoknak is örömet okozhatnak. Másrészt ez egyik módja a művész fennmaradásának.
Feri bácsi idén májusban töltötte be 88. életévét. Ezúton is szeretnénk neki további kiállításaihoz jó egészséget kívánni!
(2009. augusztus 4.)
(Heitler László) (forrás: artportal.hu)
Alkotások a művésztől
A Galéria Savarián nincs eladásra kínált tétel a művésztől. Hirdetés feltöltése
