Molnár Elek

MOLNÁR ELEK

(Nagykörös, 1916 febr. 18. - Nagykörös, 1994 nov. 10.)



A Magyar Királyi Iparművészeti Iskola kerámia szakán 1933 és 1939 között tanult, Orbán Antal és Simai Imre voltak tanárai. Tanulmányait Faenzában folytatta az Istituto d'Arte per la Ceramica kerámia szakosztályán, Rambelli, Bucci és Battistini tanároknál. Az olasz majolika-technika elsajátítása mellett máz- és színkísérleteket végzett.
1958-ban tért vissza Nagykőrösre, ahol képzőművészeti kört vezetett.
Műtermében figurális plasztikákat, érméket mintázott, leggyakrabban terrakottával dolgozott. Műveit a szobrászi megközelítés, magas szintű technikai tudás jellemzi. Épületplasztikai feladatok is foglalkoztatták, pl. a volt Népstadion, a volt (ma már más nevű) budapesti NDK nagykövetség homlokzatburkolatait készítette. Részt vett az ELTE TTK, az Operaház, a Várbazár és a Vajdahunyadvár homlokzatdíszítő elemeinek rekonstrukciójában.
1940-41-bem a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. A MKISZ, és a Művészeti Alap (1947) tagja volt.