Molnár Sándor

MOLNÁR Sándor (festő, szobrász)
festő, szobrász
(Sajólád, 1936. január 19.–)


1950-1954: Képző és Iparművészeti Gimnázium, tanára: Ridovics László. 1955-1961: Magyar Képzőművészeti Főiskola, tanárai: Kmetty János, Bencze László, Fónyi Géza és Pór Bertalan. 2005: Kossuth-díj. Kmetty jelentette számára a legtöbbet mind szakmai, mind emberi vonatkozásban. 1958-ban lakásán kialakította az ún. » Zuglói Kört. A csoport tagjaival - köztük Bak Imre, Nádler István, Deim Pál – modern művészetről elméleti és festői tanulmányokat folytattak. Önképző módszerrel egymás munkáit elemezték. 1962-ben megírta a Festői elemek analízise című elméleti és metodikai traktátust. Egy évet a Kecskeméti Művésztelepen dolgozott. Megismerkedett Hamvas Bélával, majd szoros tanítványi kapcsolatba került vele. 1965-ben megismerkedett Párizsban Jean Bazaine-nel és a Tradicionális fiatal francia festők csoportjának tagjaival. 1966-ban kidolgozta a festő-jóga elméletét. 1982-ben megismerkedett Claude Viallat-val, a Supports/Surfaces csoport tagjával. 1986-ban vendégtanár Nimes-ben a Képzőművészeti Főiskolán, 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem egyetemi tanára. 1992-ben Munkácsy-díjat kapott, 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Az 50-es évek végén Molnár Sándor önfejlesztő programot dolgozott ki: 1. Festői gyakorlat által megérteni a korszerű művészeti törekvéseket. 2. Kortárs egyetemes festőművészet nagy alkotóinak írásait megszerezni és lefordítani. 3. Megismerkedni az idősebb generáció avantgárd alkotóival, Gyarmathy Tihamérral, Lossonczy Tamással, Martyn Ferenccel, Veszelszky Bélával. 1955-ben tanulmányozta a buddhizmust és a jogát – 1956-tól festi absztrakt képeit. A francia lírai absztrakció formaképzési rendszeréből indult ki, a természeti motívum képi transzformációja során átalakul, s az egyes alakzatok egymással kapcsolatba kerülnek, átformálják egymást. Magát a folyamatot ~ áthatásnak nevezi. A módszer a Zuglói Kör alkotói technikájává vált. 1966-ban rendezte első kiállítását Budapesten, a Mednyánszky Teremben, mely a lírai-absztrakt periódusának összegzése volt. Ezt követte 1969-ig az Unikolor korszak, a nevet Kmetty János adta. Molnár üres képeknek nevezi a monokróm festményei sorozatát. Azt vizsgálta, hogyan képesek a gomolygó, lebegő formákban színfolyamok a téri mélység érzetét kelteni. 1969-ben lezárult a felkészülés időszaka. Kidolgozta a festőjógát, a négy ősi elem és az alkímiai műveletek metaforikus alkalmazásával. Ekkor érlelődött meg benne az elhatározás, hogy korszerű kelet-európai művészetet hozzon létre. Hamvas Bélának a hazai táj géniuszáról vallott elméletét alkalmazza a kelet-európai szellemiség meghatározásánál. Az üres festményeket felváltották a természeti látványt a geometrikus szerkezetes rendbe transzponáló művek, amelyeket a Föld elemmel azonosít. Ekkor készült a Principium-sorozat, a föld-művelet 1977-ig tartott. 1978–1980 között a franciaországi Supports/Surfaces csoport törekvéseivel párhuzamosan lemondott a festék használatáról. A keretet kötelekkel, vásznakkal, lécekkel töltötte be, szerkesztette képpé. 1980 után következett a víz-művelet, ez tíz évig tartott. A Metamorfózis-sorozat átívelt a két műveleten keresztül. A szerves alakzatok megszaporodtak képein, az évtized közepére tovább növekedett a festményeket betöltő jelentéssel felruházott motívumok szerepe. A víz-műveletet a mítosszal azonosítja, mely szoros kapcsolatban áll a tudatalattival, az ösztönök világával. A festőjóga egyes ciklusai nem különíthetőek el élesen egymástól, így az évtized közepén megjelent a tűz-elem. Az első periódus a kalcináció, a lélek megtisztítását, a belső erőkkel folytatott küzdelem képi formái a valóságos lángnyelvek lobogását idézik. A motívumok szétfeszítik a festmény négyzetes kereteit, fölfelé futnak a falon. A Tumo-sorozat (tumo a lélek tüze, a jógik próbatétele a tibeti misztikában) ível át a tűz korszakán. A második művelet a redukció. A festményeket elhagyja a féktelenül lobogó szenvedély, a barokkosan rohanó motívumok helyét a letisztult, kivilágosodó formák töltik be. A harmadik szakasz a szublimáció, a tűz csendes szunnyadásának képzete. A festmények eddigi centrális elrendezését felváltotta az erővonalak mentén telepített középpontok szerkesztési rendszere. A kristályosodási pontokban geometrikus alakzatok jelentek meg. A következő fázis, a kristály szellemi világa, ahol a számok és a geometria örök rendje uralkodik. Az örvénykristályon keresztül vezet az út a beteljesedés, az üresség felé. Jelenleg a kristály periódusnál tart, s reméli, hogy eljut művészetének betetőzéséhez, az ürességhez, melyet a levegővel azonosít. A tárgy és a forma nélküli nyugtalan, érzékelhetetlen, örökké áradó kimeríthetetlen űr képeihez. A tűzkorszak idején jelentős plasztikai kollekciót hozott létre. Szobraiba talált tárgyakat: csontot, gipszet, műbőrt, szivacsot dolgoz be, ezeket műbőr bevonattal egyneműsíti.

Mesterei: Kmetty János, Bencze László, Fónyi Géza, Pór Bertalan.

Írásai
Ars poetica (A tiszta űr kiállítás leporellójában, Budapest, 1968)
Hatások, utazások, találkozások - Ars poetica (az IPARTERV 68-80 kat., Budapest, 1980)
"A halál utáni világ felé..." Arshile Gorky kiállítása Bécsben, Új Művészet, 1991/7.
A logika és a metafizika kettős világossága. Gondolatok a Seurat-kiállítás kapcsán, Új Művészet, 1992/3.
Festőjóga, Új Művészet, 1994/4.
Szellemi energia és művészet. Csontváry-kiállítás a Nemzeti Galériában, Új Művészet, 1994/12.
A telített üresség. Szenes Árpád és Vicra da Silva a portugál gyűjteményekben, Új Művészet, 1994/11.
Vitorlás fekete lobogókkal. Emlékezés Martyn Ferencre, Új Művészet, 1996/8.
"Nemzetközi akadémizmus" Kelet-Európában. Lengyel kiállítások Budapesten, Új Művészet, 1997/5-6.
A lélek fekete madarai. Emlékezés Bán Bélára, Új Művészet, 1999/5.
Az időtlenség kulcsa. Lossonczy Tamás köszöntése, Új Művészet, 1999/10.

Egyéni kiállítások
1964 • Műterem-kiállítás Petri-Galla Pál lakásán, Budapest, V. ker. Vécsey u. 3.
1966 • Molnár Sándor festőművész kiállítása, Mednyánszky Terem, Budapest
1968 • A tiszta űr, Központi Fizikai Kutató Intézet KISZ Klubja, Budapest
1969 • Központi Fizikai Kutató Intézet KISZ Klub, Budapest [Konkoly Gyulával]
1976 • Szoboszlói Galéria, Hajdúszoboszló • Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest
1981 • Műcsarnok, Budapest • Erdei F. Művelődési Központ, Kecskemét
1984 • Salamon-torony [Helényi Tiborral], Visegrád
1986 • Molnár Sándor rajzkiállítása, Óbudai Galéria-Francia Intézet, Budapest (kat.)
1990 • Molnár Sándor szoborkiállítása, Óbudai Művelődési Központ (kat.)
1991 • Portrék, No5 Galéria, Budapest
1993 • Molnár Sándor festőművész akadémiai székfoglaló kiállítása, Óbudai Társaskör Galéria, Budapest
1994 • Vigadó Galéria, Budapest • Magyar Akadémia, Róma
1997 • Műcsarnok, Budapest (kat.)
1998 • Szinyei Szalon, Budapest
2006 • Sunjata (üresség), Budapest Galéria, Budapest.

Kiállítások az adatbázisban

* Molnár Sándor kiállítás (1997)
* Molnár Sándor kerámikus, Kiss Zoltán festő kiállítása (1998)
* Molnár Sándor kiállítás (1998)
* Kristályképek 1994–2002 (2003)
* Képzőművészeti kiállítás (2004)
* DOYENEK III. (2004)
* A végtelen stációi - Molnár Sándor kiállítása (2005)
* Mesterek (2006)
* Sunjata (üresség) - Molnár Sándor festőművész kiállítása (2006)
* Molnár Sándor kiállítása (2007)
* Képarchitektúra - képobjekt (Epizódok a radikális festészet történetéből 1920-2010) (2010)
* Molnár Sándor: „SUNJATA” - Üres képek (2007-2009) és Korai művek (1956-1974) (2010)

Válogatott csoportos kiállítások
1968 • Stúdió '58-68, Műcsarnok, Budapest • Iparterv I., IPARTERV, Budapest
1969 • In memoriam Kassák, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen • Iparterv II., IPARTERV, Budapest • Kortársaink - Nemzetközi grafikai kiállítás, Fészek Klub, Budapest
1970 • Stúdió '70, Ernst Múzeum, Budapest • R-kiállítás, R-épület, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest
1971 • Új művek, Műcsarnok, Budapest • Kápolnatárlat, Balatonboglár • Variációk egy motívumra, Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen • Stúdió '71, Ernst Múzeum, Budapest
1973 • Kopernikusz-kiállítás, Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest • Kápolnatárlat, Balatonboglár
1975 • I. Hortobágyi Művésztelep, Debrecen
1976 • Tér-jel-forma, Vegyipari Egyetem, Veszprém
1978 • Festészet '77, Műcsarnok, Budapest
1979 • Begegung mit zeitgnössischer Kunst aus Ungarn, Galerie in der Rostockvilla, Klosterneuburg (A)
1980 • Rajzkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • IPARTERV 1968-1980, Iparterv, Budapest • Tendenciák 1970-1980, 1., Új művészet 1970-ben, Óbuda Galéria, Budapest
1981 • Festészet, Budapesti Történeti Múzeum, Budapest • Nyitás II., Fészek Galéria, Budapest • Tisztelet Picassónak, Óbuda Galéria, Budapest
1982 • Térbeli festészet, színes szobrászat, Józsefvárosi Kiállítóterem, Budapest • Egoland Art, Fészek Galéria, Budapest • Országos Képzőművészeti Kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983 • Grands et Jeunes d'Aujourd'hui, Grand Palais, Párizs • Mai magyar grafika és rajzművészet, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Új művészetért, Móra Ferenc Múzeum, Szeged • 17. B. de São Paulo, São Paulo
1984 • Bak-Birkás-~-Szirtes • Festmények és rajzok, Pécsi Galéria, Pécs • Eklektika '85, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1990 • Budapesti műtermek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Budapest Galéria, Budapest
1991 • Hatvanas évek. Új törekvések a magyar képzőművészetben, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Kortárs magyar művészet. Grafika, rajz, érem, Kupferstich-Kabinett der Staatlichen Kunstsammlungen, Drezda • Kortárs művészet. Válogatás a Ludwig Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Zuglói Kör 1958-1969, No. 5 Galéria, Budapest • A gondolat formái I., Óbudai Társaskör Galéria és Óbudai Pincegaléria, Budapest • Hungarica, a 80-as évek művészete, M. di Roma, Róma
1994 • Új szerzemények, Janus Pannonius Múzeum, Pécs • 80-as évek - Képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest
1995 • 1. Nemzetközi Akvarell Biennálé, Kamnik (SL) • Magyar Vízfestők Társasága kiállítása, MHB IMMO Art. Galéria, Budapest
1996 • Szegmensek, Vigadó Galéria, Budapest
1997 • Magyar Szalon '97, Műcsarnok, Budapest • Olaj/Vászon, Műcsarnok, Budapest • Hamvas Béla és a képzőművészet, Szentendrei Képtár, Szentendre.

Művek közgyűjteményekben
Janus Pannonius Múzeum, Pécs
Kupferstich-Kabinett der Staalichen Kunstsammlungen, Drezda
Megyei Könyvtár, Békéscsaba
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Szépművészeti Múzeum, Budapest.

Irodalom
Sík Cs.: Bemutatjuk ~ grafikáit, Élet és Irodalom, 1975. július 5.
Bakos K.: ~ , Művészet, 1981/4.
Frank, J.: Three Painters, Three Worlds - Margit Balla, Dezső Váli, ~, New Hungarian Quarterly, 1981/Winter
Fábián L.: ~ (monogr.) Budapest, 1981
Sík Cs.: Fábián László Molnár-könyvéről, de inkább Molnárról, Művészet, 1982/3.
Sinkovits P.: Az impressziótól a metamorfózisig. Beszélgetés ~ral, Művészet, 1986/3.
Mezei O.: Egy mához szóló művész. ~ rajzkiállítása, Művészet, 1986/8.
Sinkovits P.: Következetes szemléletváltások. ~ tűzképeiről, Művészet, 1988/5.
Andrási G.: Sötét lángok. ~ szobrai, Belvedere, 1990/3.
Hajdu I.: Les ateliers de Budapest - Budapesti műtermek, Párizs, 1990
Szentesi E.: Példabeszéd és laudáció. ~ vázlatai a szombathelyi székesegyház mennyezetképeihez, Új Művészet, 1991/8.
Mezei O.: ~ és portréi, Új Művészet, 1992/1.
Kováts A.: ~, a festő, Beszélő, 1993. december 2.
Sinkovits P.: A tűz-korszak képei.~ a Vigadóban, Új Művészet, 1994/6., Passuth K.: Tumo, képben-rajzban, Új Művészet, 1994/6.
P. Szabó E.: A földművelettől az üres képekig, Új Magyarország, 1994. február 18.
Sinkovits P.: (kat. bev., Műcsarnok, 1997)
Andrási G.: Motívumrejtő absztrakció a Zuglói Körben (1961-1968), Ars Hungarica, 1998/1.

(Sinkovits Péter)
files/kepmurol/molnar sandor - xxx1.jpgfiles/kepmurol/molnar sandor - sarkanyolo.jpgfiles/kepmurol/molnar sandor - orvenykristaly iv.jpgfiles/kepmurol/MS_Sunjata_n24.jpgfiles/kepmurol/MS_Sunjata_n25.jpg
^ vissz