Pfannl Egon

 

építész, grafikus

(Budapest, 1911. március 2.–Budapest, 1973. március 31.)

  1948: a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagja. 1955: Ybl-díj. Építészeti, ezen belül műemlék-helyreállítási életművét jellemzi, hogy az adott korszak értékeit vele teljes harmóniában álló korszerű keretbe tudta foglalni. Minden munkájában biztonsággal nyúlt a meglevő értékes régihez és ahhoz méltó, de napjaink igényeihez alkalmazkodó új belső tereket alakított ki bennük. A részletek megalkotásában is nagy műgond jellemezte. Több mint ötven műemlék helyreállítása fűződik nevéhez. Grafikusi tevékenységéből említésre méltó a Buda az ostrom után c. rajzsorozata (1946, Budapesti Történeti Múzeum) és számos könyvillusztrációja (Krúdy Gy., Kittenberger K.).   Jelentősebb megvalósult munkái
Gül Baba türbe műemléki helyreállítása (1954-59, Királyfürdő, Budapest, II. ker., Fő u.)
Római Táborváros Múzeum (1955, Budapest, III. ker., Korvin Ottó u.)
Orvostörténeti Múzeumként helyreállított Semmelweis-ház(1963, Budapest)
Ganz Ábrahám Kohászati Múzeum (1968-69, Budapest, II. ker., Bem J. u.)
Erzsébet apácák kolostorának helyreállítása (1968-69, Budapest, Batthyány tér)
Központi Városháza (1970, Budapest)
MTA vendégháza (1970, Budapest, I. ker., Országház u.)
Ganz Törzsgyár régi öntödéjének átépítése (1970, Budapest).
Befejezetlen munkái
a Kiscelli Múzeum és a Császár fürdő rekonstrukciója, Budapest