VARGA Nándor Lajos festő, grafikus, művészeti író

VARGA Nándor Lajos festő, grafikus, művészeti író
(Losonc, 1895. január 1.–Budapest, 1978. április 17.)

Középfokú tanulmányait Rozsnyón, Petrozsényben és a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végezte. 1913-től a Képzőművészeti Főiskola növendéke, mesterei Révész Imre és Réti István voltak. Tanulmányait az első világháború szakította meg, 1915-1918 folyamán frontszolgálatot teljesített, csak 1919-ben szerzett rajztanári oklevelet. 1921-1922-ben Nagy Imrével a kecskeméti Művésztelepen dolgozott. 1922-től továbbképzős művésznövendék, majd 1924-től tanársegéd, 1927-1929 között megbízott oktató volt a Képzőművészeti Főiskola Olgyai Viktor vezetése alatt álló Grafikai Tanszéken. Két alkalommal, 1923-ban és 1924-ben nyerte el a Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díját. Az 1920-as évek közepétől rendszeresen részt vett a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének hazai és külföldi kiállításain.
1925 folyamán a Szinyei Társaság ösztöndíjával tanulmányutat tett Németországban, Franciaországban és Olaszországban. Rajzait és rézkarcait 1925-ben az Ernst Múzeumban mutatták be. 1929-ben a barcelonai világkiállításon bronzérmet nyert. 1929-1931 között állami ösztöndíjas Londonban, ez idő alatt áttanulmányozta a British Museum grafikai gyűjteményének teljes anyagát. 1930-ban Komjáti Wanyerka Gyulával kiállított a londoni Gallery Sleath termeiben. 1931-1948 között a Képzőművészeti Főiskola Grafikai Tanszékének vezető tanára volt. 1932-ben újabb fa- és linóleummetszeteit állították ki az Ernst Múzeumban. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke volt. 1940-ben a londoni Royal Society of Painters, Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották.

1941-ben alkotásait bemutatták a Műbarát Kiállítóteremben. 1951-1974 között magán-rajziskolát vezetett. 1958-ban alkotásait a Derkovits Teremben állították ki. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapító tagja, majd elnöke volt. 1964-ben válogatott grafikáit a Dürer Teremben állították ki. 1970-ben rendezték meg gyűjteményes kiállítását a Műcsarnokban. Jelentős szakírói tevékenysége: több elméleti, történeti és technikai összefoglalót írt a grafikáról. Emlékkiállítását a Csók István Galériában (1979), illetve a Paál László Teremben (1988) rendezték meg.


1913-1915, 1917-1919, 1922-1927: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor. 1919: Székely Bertalan-díj; 1923, 1924: Szinyei Társaság grafikai díj; 1925: Szinyei Társaság utazási ösztöndíj; 1929: Világkiállítás bronzérem, Barcelona; 1929-1931: Állami ösztöndíj, London; 1940: Budapest Székesfőváros, vízfestmény díj; 1971: érdemes művész; 1974: Munka Érdemrend arany fokozata. 1922-ben a kecskeméti művésztelepen alkotott. 1924-1929: Olgyai Viktor tanársegéde, majd megbízott oktató volt. 1931-1948 között a grafikai tanszék vezető tanára. 1938-tól a Magyar Grafikusművészek Egyesületének elnöke. 1940-ben a Royal Society of Painter-Etchers and Engravers tagjává, majd 1970-ben tiszteletbeli tagjává választották. 1951-1974 között rajziskolát hozott létre (Varga-Akadémia). 1953-1956 között a Magyar Építészek Szövetsége Mesteriskolájának tanára volt. 1959-ben a Kisgrafika Barátok Körének alapítótagja, majd 1975-től elnöke. A 60-as években tanulmányutakat tett Erdélybe, Szovjetunióba, Olaszországba, USA-ba. 1990-ben posztumusz kinevezték a Magyar Képzőművészeti Főiskola címzetes egyetemi tanárává. 1995-ben Sepsiszentgyörgy díszpolgárává választották. Az I. világháború után a "rézkarcoló nemzedék" tagjaihoz (Aba Novák Vilmos, Patkó Károly, Tarjáni Simkovics Jenő, Komjáti Wanyerka Gyula) hasonlóan művészetére a legnagyobb hatást Rembrandt és az itáliai reneszánsz alkotásai gyakorolták. A 20-as évek folyamán a festészet mellett rézkarc-technikával készített, az erőteljes fény-árnyék hatásokat kiaknázó, bibliai-mitológiai kompozíciók (Ecce homo, 1923; Krisztus betegekkel, Éva teremtése, 1924; Charon a lelkekkel, 1926; Laokoón, Prométheusz, 1927), ill. a szobrászi megformálású, szimbolikus-allegorikus tartalmú aktkompozíciók (Búcsú, Nirvána, 1923; Venus genitrix, 1925; Melancholia, 1926; Chaos, Örömfa alatt, 1927; Alpha és Omega, Ember-fa, 1928) foglalkoztatták. 1928 után számos fa- és linóleummetszetet - tájábrázolásokat, portrékat, önarcképeket, ex-libriseket - készített, ezek közül kiemelkedik az 1934-1935 folyamán alkotott Magyar Múlt c. sorozat, melynek lapjain a nemzeti múlt eseményeit, jelentős alakjait örökítette meg drámai erővel. A 30-as évektől kezdődően írta, illusztrálta és nyomtatta saját kiadású grafikai köteteit, adattárait. 1937-től litográfiával kísérletezett, e darabok közül a legjelentősebbek a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanárainak portréi (Sidló Ferenc, Szőnyi István, Bory Jenő, Baranski E. László, Glatz Oszkár, Nagy Sándor, Pilch Dezső, 1938). A 40-es, 60-as években számos tájképet, csendéletet, portrét festett, ez időben alkotta hazai tájakról (Aquincum, Balaton-vidék, Eger, Rómaifürdő, Sárospatak, Visegrád, Zsámbék, Zsennye) lírai akvarell-sorozatait. Ezekhez kapcsolódnak a tanulmányutakon (Prága, Róma, Firenze) készített, topografikus hűségű lavírozott tusrajzok- és akvarellek, ill. sokszorosított grafikai alkotások.
Mesterei: Révész Imre, Réti István, Olgyai Viktor.


Írásai
A rézkarc, 1935
Adattár a magyar művészi grafikához I-II., 1937
A rézkarc és rézmetszet. A kőrajz, in: A képzőművészet iskolája, 1941
A rézmetszet (1493-1599), 1942
Ismertető a művészi grafikához, 1942
Vonalművészet, 1944
Az alkotó szépség a képzőművészetben, 1949
Műfajok a metszőművészetben, 1963
Kisgrafikánk a két világháború között, Kisgrafika, 1963
Vízjegyek I-III., 1975.


Egyéni kiállítások
1930 • Sleath Gallery [Komjáti Wanyerka Gyulával], London
1941 • Műbarát [Metky Ödönnel]
1958 • Derkovits Terem, Budapest
1956 • Rákóczi Múzeum, Sárospatak
1964 • Dürer Terem, Budapest
1970 • Műcsarnok, Budapest (kat.) • Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
1973 • Könyvtár, Jászberény
1975 • Balatoni Múzeum, Keszthely
1979 • Csók Galéria, Budapest
1988 • Paál László Terem, Budapest
1995 • Barcsay Terem, Budapest • Csepel Galéria, Budapest • Vármegye Galéria, Budapest • Városi Galéria, Sepsiszentgyörgy (kat.) • Szombathelyi Képtár, Szombathely • Gy. Szabó Béla Galéria, Kolozsvár • Erdélyi Magyar Közművelődési Egylet Székház, Zilah • Szilágysomlyó • Arcis Galéria, Sárvár • Mikó-vár, Csíkszereda • Kézdivásárhelyi Múzeum, Kézdivásárhely
1996 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Somogyi J. Galéria, Pápa
1998 • Ópusztaszer • Ferenczy Galéria, Budapest


Kiállítások az adatbázisban:
•Varga Nándor Lajos emlékkiállítás (2004)
•20. századi magyar grafikák (2007)
•Vonalművészet - Varga Nándor Lajos kiállítása (2008)
Válogatott csoportos kiállítások
1947 • A magyar grafika száz éve, Fővárosi Képtár, Budapest
1948 • A rézkarc művészete, Művész Galéria, Budapest
1954 • A magyar rézmetszet és rézkarc, Szépművészet Múzeum, Budapest • Ernst Múzeum, Budapest
1959, 1968, 1971, 1972, 1976, 1979, 1980 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1975 • Csók Galéria, Budapest
1976 • Aba Novák Vilmos és kortársai, Herman Ottó Múzeum, Miskolc
1992 • Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest
1995 • A húszas évek magyar grafikája egy magángyűjteményben, Szombathelyi Képtár, Szombathely
1999 • XX. századi magyar grafika a Kecskeméti Képtár gyűjteményében, Kecskeméti Képtár és Ceglédi Galéria, Cegléd.


Művek közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Herman Ottó Múzeum, Miskolc
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy
British Museum, London
Albertina, Bécs
National Gallery, Washington
Cleveland Museum of Art
Kecskeméti Képtár, Kecskemét.