Vitézségi Érem

II. József császár 1789-i évben rendeletet adott ki, amely szerint "az őrmesterek és az ezeknél alsóbb rendű legénységnek az ellenség előtt tanúsított vitézi tettei nyilvános becsületjelvénnyel és ezzel kapcsolatos pótdíjjal jutalmaztassanak. E célból arany és ezüst vitézségi érem alapíttassék."
A kerek nemesfém érem a mindenkori uralkodó arcképét viselte. Hátlapján a "Fortitudini" felirattal készült, és piros-fehér hadiszalagon volt viselhető.
1848-ban V. Ferdinánd császár és király a "kisezüst", 1915-ben pedig Ferenc József császár és király a bronz vitézségi éremmel gyarapította a sorozatot. IV. Károly király 1917-ben elrendelte, hogy az arany és a "nagyezüst" érmet tisztek is elnyerhessék.
Az első világháború során az Arany Tiszti Vitézségi Érmet 189 tiszt nyerte el, közülük 100 magyar.
1939-ben a legénységi állományúak részére négy fokozattal alapította a vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó a
Magyar Vitézségi Érmet, majd 1942-ben a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érmet a tiszti állomány részére.