Elveszett Városok 04 - Emerico I. Toth

Imre Tóth (Emerico I. Toth 1970-): Elveszett Városok 04 (2023)

Elveszett Városok sorozat.

Ecsettel és festőkéssel készült.

Mixed média akril. Lakkozott, selyem fényű (fél matt).

Méret: 50 cm x 70 cm x 2,5cm. Vászon.

Az oldalak is festettek ezért nem szükséges a keretezés. Azonnal függeszthető.

Signed: Emerico I. Toth

" Valahol az időtlen térben sodródva. Egy régi város kiszakadt darabjából épül egy szürreális új világ. "

- Minden jog fenntartva. All rights reserved. -

-

Az Elveszett Város és a Meseváros sorozatok koncepciójára épül. Kicsit átgondolva egy tágabb fantáziakör bontakozik ki a sorozatban. Mindenképpen szerettem volna ezt a fantasy vonalat folytatni és talán egyszer egy novella sorozat is készül hozzá.

-

Lost Cities 04 - Antonio történet vázlata

Antonio egy rémes álomból ébredve elkezdett magához térni. A kábulat nehezen foszladozott de már érzékelte a külvilágot. A távolból egy harang hangját hallotta. Átfutott a gondolatain: Milyen érdekes, régen nem harangoztak már. Mióta az öreg pap eltávozott.
A szemein mintha óriási kő ülne. Próbált magához térni. Bizonytalan gondolatai valami fogódzót kerestek.

Mikor aludt el? Miért ilyen nehéz az ébredés.
Amire utoljára emlékezett az nem este volt.
Ekkor hirtelen iszonyatos félelem öntötte el. Eszébe jutott minden. A hatalmas rengés, a sikolyok és mellette az a furcsa hang mintha valami elemi erővel csikorgott volna.

Kipattantak a szemei és úrrá lett rajta a kétségbeesés. Mi van a családdal? És egyel talán mi történt?
Furcsa köd lepte el a szobát. A szobát? De hát hol vagyok? Zavaros gondolatai hihetetlen sebességgel pörögtek. Nehezen felállt, hogy körülnézzen. Ekkor eszmélt rá , hogy a padlón feküdt eddig. Majd Elindult ebben a furcsa ködben és …. Nem értett semmit. Szürreális volt minden.
A köd, a tompa zajok és még mindig az a harangszó.

Körvonalazódott ellőtte egy ajtó körvonala, hát arra tartott. Kilépett az ajtón és megállt. Még mindig nem értett semmit. A köd lassan oszlani kezdett. Lement a lépcsőn. A háza előtt állt ez már biztos. Felismerte az ismerős részleteket.
Jobbról a szomszéd fala sehol sem volt, a másik oldalon csak egy romos fallal folytatódott az utca. Visszanézett a házra és döbbenten látta, hogy az teljesen ép. Szürreális módon teljesen kitisztult a levegő de csak a ház körül.
Eszébe jutott ismét a család. Az út túloldalán az anyósnál voltak egy születésnapon. Már emlékezett. Csak egy pulóverért szaladt vissza házba a feleségének.
Tétova léptekkel haladt az út túloldala felé amit áthatolhatatlan köd takart. Majd megállt és kétségbeesetten összeroskadt. Nem volt tovább. Az út túloldala már nem létezett. Csak ködös mélység és a semmi tekintett vissza rá.

Emerico,

Van egy jobb megfogalmazásod? Osszad meg velem!