A Campanellis-család címere 1526.. - Chromolitographia.

*A Campanellis-család címere 1526. - Chromolitographia

mérete a chromolitographiának: 11,6 x 14,7 cm, teljeslap mérete: 21,7 x 29,4 cm

Tartásfoka mint a felvételen! - A Chromolitographia nyomat hibátlan!

*CAMPANELLIS JÁNOS CZÍMERE 1526-BÓL.Az oklevél élére festett czimer három arany liliommal megrakott, kék pólyával vágott vörös pajzsban jobbra forduló ágaskodó, kiöltött aranynyelvü ezüst oroszlánt ábrázol. A renaissane izlésben tartott pajzsot jobbra néző, zárt ezüstsisak ékiti, melynek sisakdisze kék-ezüst tekercsből kinövő ezüst oroszlán. A takarók szine mindkét oldalról kék-arany. A pajzsot jobbról-balról egy-egy angyalka tartja. A czimerkép arany arabeszkekkel ékitett vörös alapra van helyezve, melyet egy keskeny és egy fekete szegélyü széles aranykeret vesz körül.A mellékelt szines kép a czimer szerkezetéről kellő tájékoztatást ad, sajnos azonban, hogy az eredeti kivitelére nézve csak gyönge képet nyujt. Azt a művészi kivitelt, mely az eredetit jellemzi, a finomságot és nemes szépséget, mely a czimerképben magában és a czimertartó angyalkákban nyilvánul, nem adja vissza, ezek szépségéről csak halvány fogalmat nyujt.A czimerkép méreteit illetőleg a pajzs 7,5 a sisak és disz 6,5 cm., méreteire nézve tehát nem felel meg a heraldika szabályainak s megközelitőleg megfelel a Dobay család czimere méreteinek. A pajzstartó angyalkák pufók arczuak, kövér testüek, szőke hajjal, sárga szárnyakkal, testüket lenge fátyolszerü écharpe fonja körül.A czimer maga, eltekintve az arany liliomokkal rakott kék pólyától és a paizs szinétől, szerkezetére és czimerképére nézve megfelel a Salzer család 1525 márczius 26-iki czimerének. Ez a hasonlóság főleg a czimeralak, az oroszlán elhelyezésénél válik szembetünővé, szinre nézve eltérés van, a mennyiben a Salzer-czimer oroszlána arany, a Campanellisé ezüst. Azonos a sisak formája, továbbá a kék-ezüst tekercsből kinövő sisakdiszbeli oroszlán, mely mindkét czimernél a megfelelő pajzsalak mázában van tartva. A takarók szine is egyezik, sőt a levélszerü takarók arabeszkjeiben is számos azonos vonást fedezhetünk fel. Hiányzik ellenben a Salzerczimernél a vörös alap arany diszitése, de megvan mindkettőnél a fekete szegélyü széles arany keret. Nagyjában megegyezik a pajzs formája is, ellenben a Salzer-czimernél hiányoznak a pajzstartó angyalkák, helyöket a pajzsot körülvevő sárkány pótolja.Ezek a hasonlatosságok és egyezések a két czimer között arra engednek következtetni, hogy a két czimer egy és ugyanazon festő műve. A csekély, alig egy évi időkülömbség a két 174czimer között sem mond ellent ezen föltevésnek.A Campanellis czimerre nézve abban a ritka szerencsés helyzetben vagyunk, hogy annak festőjét maga az oklevél nevezi meg. Megtudjuk a czimer szövegéből, hogy a czimer «nobilis Desiderii pictoris Itali» tanult kezének munkája. Vele együtt három festőről van tudomásunk, kik Lajos király udvarában működtek. A Lajos korabeli számadáskönyvek ugyanis két udvari festőnek nevét őrizték meg, ezek János és Jakab mesterek. Az 1525 január 12–julius 16-iki időből való számadáskönyvben Jakab festő neve több izben emlittetik, február 23-án szolgálatai fejében 5 frt, április 2-án 2 frt, junius 13-án ismét 5 frt, végül julius 2-án hasonlókép 5 frt fizettetett ki neki, összesen tehát 17 frt. Hogy miféle szolgálatok fejében kapta ez összeget, az a számadásokban nincs megemlitve.* János festő neve e számadáskönyvben csak egyszer fordul elő, és pedig márczius 7-ikén, a midőn is a bejegyzés megmondja, hogy miféle munkáért járt neki fizetség. E munka a király által a temesi comeseknek adott zászló kifestése volt, melyért 36 frtot kapott János festő, azonkivül ugyanakkor egy zászlóva1 ellátott lándzsa javitásáért 1 frt 45 dénárt, összesen tehát 37 frt 45 dénárt. II. Lajos második, 1516-ból származó számadás töredékében festők nevei nem emlittetnek. E két festő nevéhez csatlakozik most harmadiknak Dezső festő neve, kiről egyuttal megtudjuk azt is, hogy olasz származásu és nemes ember volt. Sajnos, egyelőre be kell érnünk e szükszavu adatokkal, a mig esetleg valamely szerencsés véletlen folytán többet tudunk meg róla.Magáról a czimerszerző Campanellis Jánosról nem tudunk többet. Neve után itélve idegen származásu volt, talán olasz vagy spanyol lehetett, a mi mellett szólhatna az a körülmény, hogy Velasques Ágoston, a király spanyol számazásu kamarásának közbenjártára nyeri a czimert és nemességet, a mit a király még azzal is tetéz, hogy Campanellis Jánost a királyi familiaresek sorába is fölveszi.II. Lajos király udvarában, mint azt számadáskönyvének adataiból tudjuk, a királyi szolgálatban, az udvari méltóságokban nemcsak magyarok, hanem idegen származásuak is voltak alkalmazva. Tudjuk azt, hogy két főudvarmestere volt, Korlátköve Péter és a lengyel származásu Trepka András,* kamarásai között pedig különböző nemzetbelieket találunk. Ezek közé tartozott az a spanyol származásu Velasques Ágoston, a ki Campanellis János érdekében a királynál közbenjárt. A számadáskönyvekben több izben találunk egy spanyol származásu Ágostont, a ki, tekintve e származás azonosságát, továbbá a czimereslevél kiállitásának idejét és a számadási tételek idejét, minden valószinüség szerint azonos e Velasques Ágostonnal. A számadásokban először 1525 márczius 6-ikán találkozunk vele, akkor mint a király pohárnoka emlittetik, kinek Thurzó Elek kincstárnok 20 frtot fizet ki a király parancsára. Pohárnoknak emlittetik április 12-ikén, a midőn 44 frtot kap kézhez, mint a királyné pohárnoka emlittetik május 11-én, a midőn 25 frtot és junius 18-án, a mikor 10 frtot fizet ki neki a kincstárnok.* Ellenben 1526 junius 18-án mint királyi kamarás szerepel, a kinek két izben 20 frt fizettetik ki.* Talán testvére vagy valami más rokona volt a királynénak spanyol származásu kamarása Lajos, a kit a király levéllel küldött a pápához s a kinek ezen utja költségeire április 15-én 100 frt fizettetett ki.

A II. Lajos király adományozta czimereslevelek közül folyóiratunk eddig csak néhányat közölt szines hasonmásban. Ezek az Engel Péter nevére hamisitott 1517-iki és a Jeszenszky családnak adományozott 1521-iki czimereslevelek. Ezeknek a számát szaporitjuk mosta Burseli Campanellis János részére 1526 január 22-én Budán adományozott czimereslevéllel, a mely heraldikai szempontokon kivül más tekintetben is érdekes vonatkozásokkal bir.A czimereslevél eredetije a cs.~és kir. közös pénzügyminiszterium levéltárában Bécsben őriztetik. Jól konzervált állapotban maradt ránk, de függő pecsétje elveszett, csupán a fekete-fehér-ibolya szinü fonalakból sodrott selyemzsinór maradt meg. Irása a rendestől eltérő, nem kalligrafikus, hanem kuszált betük alkotják, de a király nevét tartalmazó első sor diszes kivitelü arany betükkel van irva. Az armális egyike azon kevés számuaknak, melyek a király névaláirásával is el vannak látva.