DT/139 - Dabóczi Mihály – Fekvő akt

Eladásra kínálom a képeken látható gyönyörű, nagyméretű és ritka mázas terrakotta szobrot, Dabóczi Mihály – Fekvő akt című alkotását. Nagyon szép fehér, fényes mázzal. Teljesen ép, egyetlen ici-pici mázhiány az akt feje tetején, ami gyakorlatilag nem látszik. Nem törött, nem repedt, nem restaurált. A szobor talapzatán szignó. Igazán impozáns, klasszikus darab.

Téma: akt

Anyaga: mázas terrakotta

Kora: 1960-1970-es évek

Szignó: van

Magassága: 20 cm

Szélessége: 27 cm

Mélysége: 10,5 cm

Súlya: 1,24 kg

Állapot: a képen látható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva, törékeny csomagként.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Dabóczi Mihály (Marosszentkirály, 1905. március 29. – Budapest, 1980. február 22.) magyar szobrászművész. „Vívók szobrásza ‑ szobrászok vívója”

A nyolcgyermekes családban nevelkedő fiú kézügyességét édesapjától, a tanáremberként is mindig fúró-faragó székely ezermestertől örökölte. Érettségi után Marosvásárhelyen, Székely és Réti bútorgyárában vállalt munkát, és itt tanulta ki a fafaragás mesterségét. Képzőművészeti tanulmányait Orbán Antalnál kezdte, ahol magántanuló volt. 1929-ben Budapestre költözött, 1930-ban felvették a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kisfaludi Strobl Zsigmond tanítványa, majd a főiskola 5 évének elvégzése után tanársegédje is lett (1935-1938-ig). 1932-ben – még főiskolásként – szerepelt először kiállításon. 1938-ban két évre állami ösztöndíjjal Rómába került, mely időszak nagy hatással volt művészetére, az akadémikus naturalizmust a Római Iskola stílusára váltotta. Aktjain, portréin, állatfiguráin az 1950-es években a sematizmus, az 1960-as években pedig az absztrakció, sőt a szürrealizmus is érezhető. Egyre inkább Medgyessy Ferenchez közeledett, elsősorban kisplasztikáiban, melynek témáit a paraszti életből merítette. Alkotó korszakának utolsó évtizedében kubista-konstruktivista-figuratív kisplasztikákat, faszobrokat is készített. 1966 után néhány évig együtt dolgozott húgának fiával, Péterfy László szobrásszal a Várkert bazárban lévő műtermében. Közel 50 felállított köztéri szobra mellett kisplasztikái és érmei is jelentősek. A különböző változatokat is számítva mintegy ötszáz művet – köztük közel száz érmet, illetve plakettet készített. Munkái megtalálhatók köztereken, épületeken, múzeumokban, magángyűjteményekben. Több mint harminc szobrát a Magyar Nemzeti Galéria, számos művét a Testnevelési- és Sportmúzeum őrzi. 1952-től tagja volt a Spirituális Művészek Egyesületének. Dabóczi Mihály nemcsak művész volt, hanem vérbeli sportember is. 1932-től az ötvenes évek végéig versenyszerűen vívott. A Marosvásárhelyi SE-ben tanulta a vívást; együtt gyakorolt Szabó Lászlóval és Csiszár Lajossal, Santelli Italo későbbi mester-tanítványaival. Maga is Santelli-tanítvány volt. A Maestro mindenkinek adott becenevet, Dabóczi a Michelangelo de Transsylvaniae becenevet kapta, abból eredően, hogy marosszentkirályi születésű volt. A harmincas–negyvenes években volt a BEAC első osztályú tőrözője, párbajtőrözője, de elsősorban kardvívója.

Egyéni kiállítások:

1939 - Casa d’Arte Bragaglia, Róma

1940 - Nemzeti Szalon, Budapest

1942 - Ernst Múzeum, Budapest

1956 - Gyűjteményes kiállítás Papp Gyulával, Ernst Múzeum

1965 - Gyűjteményes kiállítás Kondor Bélával, Ernst Múzeum

1975 - Rézdomborítások (Elektroncsőgyár, Kaposvár)

1980 - Fényes Adolf terem

1980 - Blaskovich Múzeum, Tápiószele

2005 - Budapest Galéria Kiállítóháza (emlékkiállítás)

Válogatott csoportos kiállítások:

1937 - Magyar Képírók kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

1940 - A gyermek a művészetben, Műcsarnok, Budapest

1942 - XXIII. velencei biennále, Velence

1943 - Spirituális Művészek Szövetségének kiállítása, Alkotás Művészház, Budapest

1950-1965 - Magyar Képzőművészeti kiállítások

1954 - Magyar Képzőművészek Grafikai és Kisplasztikai kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

1959 - Mezőgazdaság a művészetben, Budapest

1960 - Magyar Képzőművészek Grafikai és Kisplasztikai kiállítása, Csók Galéria, Budapest

1967 - I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1969 - II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1971 - III. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1973 - Éremművészet, Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest

1974 - Balatoni Tárlat, Balatoni Múzeum, Keszthely

1975 - IV. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1979 - Faszobrászat, Csontváry Terem, Pécs.

Díjak, elismerések:

1936 - Ferenczy István-díj

1937-1938 - Kisfaludi ösztöndíj

1937 - a Vallás és Közoktatási Minisztérium szobrászati ösztöndíja

1938-1939 - római ösztöndíj

1941 - Színyei Társaság díja

Művei:

A vívó

Futó, 1930 körül

Kabos Endre olimpiai bajnok portréja

Klell Kálmán fotóművész, vívó, sporttörténész portréja, 1952.[5]

Szabó László mester portréja

Kis lovas, 1957. [1]

Szomorúság (faragott fa, magasság: 32,5 cm jelezve oldalt: Dabóczi)

Csók (1963, vörösmárvány, 50 cm, magántulajdon). Lásd Prohászka László: Dabóczi Mihály, 2006. kiadvány címlapján [2]

Szeretet (1955, carrarai márvány, 60 cm, Magyar Nemzeti Galéria)

Küzdelem – Birkózók (1967, réz, magasság: 25 cm, Debrecen, Déri Múzeum)

Baglyok (1972-73, bronz, 8 cm magántulajdon [3]

Öklelő bika, (1977, vörös andezit, 39x53x25 cm, magántulajdon)

Halak, 1979.

Maestro, bronz dombormű, 35x35 cm (Sportmúzeumban, másolata Santelli Italo síremlékén), 1979.

Hirosima (fa), 1980.

Köztéri művei:

A gályarabságba hurcolt pataki diákok (dombormű, 1936, Sárospatak, Református Gimnázium)

Bujdosásba induló sárospataki iskola (dombormű, 1938, Sárospatak, Kollégium)

Szent Borbála (Budapest, 1939, az 1980-as évektől Tápiószentmártonban).

Kőrösi Csoma Sándor (trachit, kőszobor, 1943, Marosvásárhely. A háború idején megrongálódott szobrot Kulcsár Béla szobrászművész restaurálta, újraleleplezésére 1962-ben került sor, a jelenlegi helyén.)[6]

Gerentsér László síremléke (1943, Budapest, Farkasréti temető:6/8-1-97/98. (Süttői márványból faragott síremlék, az életnagyságúnál nagyobb párbajtőrőző megtört és meghajló alakja.)[7]

Győri Iparitanuló Iskola (tervező: Rimanóczy Gyula építész) domborműves díszítményei (1953)

Évszakok: Tavasz című műkő balkondísz (1955) Kazincbarcika, Egressy út 35. I. emeleti szint

Évszakok: Nyár című műkő balkondísz (1955). Kazincbarcika, Egressy út 31. I. emeleti szint

Évszakok: Ősz című műkő balkondísz (1955). Kazincbarcika, Egressy út 29. I. emeleti szint

Kisfiú hallal (műkő, kútszobor, 1956, Budapest, XIV. ker., Jakab K. u. 2., óvoda)

Kislány békával (műkő, kútszobor, Budapest, XIV. ker., Jakab K. u. 2., óvoda)

Gábor Áron (mellszobor, 1956, Diósgyőr-Miskolc)

Higiénia (1956, Nagykőrös, Kórház park)

Játszó gyermekek (erkélydombormű, 1956, Kazincbarcika)

Balkon domborművek a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnázium homlokzatán az iskola főbejárata felett 3 szinten. Madarassy Walterrel (1962)

Békét követelő, 1974

Állatok (1956, Budapest, XI. ker. Albertfalvai lakótelep márvány domborművei)

Anya gyermekkel (kő, 1958, Budapest, XIV. ker., Kerepesi út 78/b.)

Szeretet (Budapest, Farkasréti temető, 1958. Felesége, majd saját sírja is.

Árpád-házi Szent Margit (1958, Miskolc-Diósgyőr)

Kölcsey (1960, Debrecen, Csokonai Színház)

Archeológia (1960, Debrecen, MTA)

Tavasz (1961, Budapest, Gellértfürdő)

Pihenő (kőszobor, 1963, Csongrád)

Pihenő lány (kőszobor, 1964, Nyírtelek)

Sebes György (haraszti mészkő, 1964-1965, Szeghalom, Általános Iskola)

Fekvő nő (haraszti mészkő, 1964-1965, Csongrád, Fürdő télikert)

Ülő nő (1965, Nyírbéltek, TBC Gyógyintézet)

Thália (haraszti mészkő, 1965, Martfű, Cipőgyár, Kultúrház)

Erő (kőszobor, 1967-1968, Budapest, Magyar Nemzeti Galéria)

Kiss György (1969, Szászvár)

Ülő nő (márvány, 1967, Salgótarján, Technika Háza előtt)

Női figura (1972, Nagykőrös)

Bámészkodó fiú (bronz, 1978, Budapest, IX. ker., Toronyház u. 17/b.)

Dózsa György (mellszobor, 1980, Apátfalva, Általános Iskola).

Plakettek, emlékérmek:

Gerentsér Lászlóról készített plakett

Italo Santelliről mintázott emlékérmek, 1930-as évek

Elek Ilona, emlékérem

Művei közgyűjteményekben:

Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

Janus Pannonius Múzeum, Pécs

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.