Burkus József (1957- )

Burkus József 1957-ben, Bükkszentlászlón született.

1982-ben Nyíregyházán diplomázott, mint rajz és biológia szakos tanár. Mesterei: Koncz József, Balogh Géza, Bényi Árpád festőművészek voltak. Józsa Jánostól tűzzománcot tanult, s részt vett számos nyári alkotótábor munkájában, illetve csoportos kiállításokon.

Már a középiskolás éveitől kezdve (1973) a Zebegényi Szabadiskolát látogatta, ahol Hincz Gyula festőművész tanítványává fogadta, s a mester halála után kiállíthatott Vácott, a Hincz Kamarateremben (1986). Debrecen 1990-ben, képzőművészeti munkásságáért Nívó-díjban részesítették.

1990-ben Budapestre költözött. 1992-ben Svájcba költözött, először Baselba, majd Zürich-Horgenbe, ahol megnyitotta a „Barke” nevű saját galériáját, ami helyet adott a kortárs alkotók bemutatkozásának is.

Svájcban is rendszeresen szerepelt kiállításokon, a svájci sajtóban számos írás jelent meg munkásságáról. Ennek is köszönhetően rendszeres gyűjtői lettek, és több közintézet is vásárolt munkáiból, mint pl. Schweizerischer Rentenanstalt (Zürich), az International Caritas Corp. (Zürich), vagy a Schweizerischer Bankverein.

A svájci parlament 1994-ben engedélyezte, hogy St. Moritzban hivatalosan megnyílhasson az első Casino. Ebben az időben, Svájc legrangosabb kiállítóhelyén, St. Moritzban (méreteit tekintve is hatalmas) Kunsthalleban volt kiállításom. A Casinó belsőépítészei látták a kiállításomat, majd megkerestek, hogy képeimmel díszítsék azt a helyet, amit a világ leghíresebb, leggazdagabb emberei látogatnak. Mind a mai napig ott vannak a műveim. Még ebben az évben, Zürichben a Klein Galériába hívtak meg egy csoportos kiállításra, ahol festményeimet, a legendás Joseph Beuys vásznai mellett állították ki.

1996-ban Floridában, Boca Ratonban telepedett le. Itt az egyik előkelő galéria, az Addison kötött vele szerződést, ami a promóciót, s az értékesítés kizárólagosságát jelentette. Így kerülhetett az amerikai kortársművészet vérkeringésébe.

A kiállítási ajánlatok, és a megrendelések miatt New Yorkba költözött, ahol fél év után már a rangos Artspeak szakmai folyóirat méltatta munkásságát.

2000-ben Budapestre költözött, ahol felvételt nyert a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe. 2001-ben Feledy Balázs művészeti író monográfiát írt róla, A Határtalan címmel.
Kiállítással egybekötött könyvbemutatóra Budapesten, a Vigadó Galériában került sor.

Kecskeméten a Kortárs Galériában, 2003-ban kiállított, majd meghívást kaptott Szolnokra, az újonnan épült Art Euro Galériába, ahol 2004-ben állíthatta ki a legfrissebb munkáit.

2007-ben meghívást kapott a Kecskeméti Képtárba, amit Habsburg György, rendkívüli és meghatalmazott nagykövet nyitott meg.

2008-ban az a megtiszteltetés érte, hogy felkérte az Európai Parlament, hogy ott rendezzen egy kiállítást, hazánkat képviselve. A megnyitón, közel kétszáz prominens személyiség jelent meg. Számos országos és regionális média számolt be erről az eseményről.

Ebben az évben, Rejtőzködő neovénuszok címmel, Fejér Zoltán Kálmán tollából jelent meg munkásságát bemutató második album.

2011 márciusában, a magyar soros elnökség tiszteletére Brüsszelben, az Európai Parlament gyűjteményes tárlatán vett részt.