1P478 Toni Schneider-Manzell : Irgalmas szamaritánus 1976

Régi jelzett öntöttvas relief. Akasztási lehetőséggel rendelkezik. Jobbra lent jelzés: TSM Hátoldalán datált jelzés, felirat: THOMAE 1976 (Buderus Thomae 1976)

Szélesség: 20.8 cm

Magasság: 14.7 cm

Súly: 0.64 kg

Toni Schneider-Manzell

Speyer katedrális , fő portál (részlet)

Toni Schneider-Manzell ( 1911. február 22. , Manzell , Friedrichshafen mellett ; 1996. november 7. Rosenheim , Felső-Bajorország) német - osztrák szobrász .

Életrajz

Toni Schneider, aki később születési helyének nevét is hozzáadta személyes nevéhez, a müncheni akadémiára járt, majd a svájci ticinoi Asconában dolgozott rajta . 1944-ben Ausztriába költözött, előbb a Salzburg melletti Weitwörthbe , majd 1955-ben magába Salzburgba, ahol megalkotta többek között a salzburgi székesegyház (hitkapuját), szószékét és keresztelőkútjának fedelét . Hans Conrad Fischer rendező és lánya, Nela korán elhunyt festőművész ismeretségi körébe tartozott , akikkel Salzburgban, különösen betegsége után, élénk művészeti eszmecserét folytatott.

Schneider-Manzell az antik szobrok termesztéséről, a bronz érzékeny felületkezeléséről , a visszafogottság, az önvizsgálat, az álmodozás és az alázat kifejező tulajdonságairól volt ismert. Ez különösen jól látszik domborművein , kisplasztikáin és portréfejein , amelyek festői módon vázlatosak . Ugyanaz a nemes hagyománykezelés , amely a múlt tiszteletreméltó alkotásaival együtt élhet, Schneider-Manzellt a német nyelvterület vezető szakrális szobrászává predesztinálta. Legismertebb munkái közé tartoznak a székesegyház ajtói, valamint az esseni (1978–1980) és a speyeri keresztút.(1967-1971), Julius Raab emlékműve Bécsben (1967), Galen bíboros Münsterben (1978) és Graf Zeppelin ( 1985) , valamint a Trakl-kút (1957) és a "Vincentine Woman" (1986) Salzburgban .

Díjak

1958: Osztrák Állami Képzőművészeti Nagydíj

1960: Felsősváb Művészeti Díj

1976: Szövetségi Érdemrend nagykeresztje

1981: Baden-Württemberg állam érdemérem

Művek (válogatás)

Szökőkútfigura Otterswangban

A "Kedves Ágoston" szobor Wasserburgban a Bodeni-tónál

Portál („Hit kapuja”) és szószék a salzburgi katedrálisban

Öntött bronz keresztút és domborművek a követeken a bécsi Liesing plébániatemplomban

Trakl -kút a Salzburgi Egyetem központi rektorátusának és adminisztrációs épületének udvarán , Kapitelgasse 4–6, 1957

A salzburgi Nagy Fesztiválcsarnok 5 bronz kapuja (bejáratok a Hofstallgasse felől)

Julius Raab emlékmű a Volksgarten Vienna-ban , 1967

a kultúrsétányon Stroblban

Mozart anya-kút St. Gilgenben

Szent Wolfgang kőszobra a templom bejáratánál és öntött kő dombormű a fuschi háborús emlékműnél a Glocknerstrasse-n

Zeppelin emlékmű (13 méter magas) Friedrichshafenben, 1985

Szentségoszlop bronz tabernákulummal, Szent István domborművei. Leonhard (bejárat, kilincsek) a Salzburg melletti Szent Leonhard zarándoktemplomban

Keresztút az augsburgi St. Thaddäus templomban

A Speyer-székesegyház bronz főportálja

A mannheim-neckaraui Szent Jakab-templom keresztoszlopa és húsvéti gyertyatartója , 1976/1986

Essen Minster bronzportáljai , 1978–1979

A keresztút fríze, Essen Minster 1976–1977

Falusi szökőkút, Bad Schussenried -Otterswang

1975-ben készült "DAPHNE" faszobor (magántulajdon Bécsben)

"Kedves Augustin" bronzfigura 1974 (Gustl Sumser) Wasserburgban (Bodeni-tó)

Forrás: wikipédia