Art Deco Skandináv Svéd Ón Kupa

Jörmungandr (Jörmungand, Midgard-kígyó, jelentése: "hatalmas rúd") egy lény a skandináv mitológiában.[1] Az óriások nemzetségéhez tartozik, apja Loki, anyja Angerboda. Testvérei Hél és Fenrir farkas, féltestvérei Váli és Nárfi, valamint Szleipnir.

A kígyót, amikor már akkorára nőtt, hogy nem fért az Asgardban, Odin bedobta a világtengerbe. Ott olyan hosszú lett, hogy körbe éri a földet és a saját farkába harap. A Midgard-kígyó és Thor háromszor találkoznak.

• Először, amikor Thor, Loki és Tjalfe ellátogatnak Utgard várába (az óriások hazájában Jotunheimben), s ekkor Thor egy versengésben fel kellett emelje az óriások macskáját, ami varázslat útján maga a kígyó volt.
• Másodszor, amikor Thor halászni megy a tengerre Hymirrel. Thor csalinak a Hymir legszebb bikájának fejét használja, és a kígyó a horgára akad. Amikor kihúzza és kalapácsával agyon akarja ütni, Hymir elvágja a zsineget s a Midgard-kígyó visszaesik a tengerbe.
• Harmadszor a Ragnarökben találkoznak, ahol megvívnak és mindketten elpusztulnak. Thor megöli ugyan a szörnyet, de alig lép kilencet s a kígyó mérgétől holtan rogyik össze.

Az Eddában így szerepel az esemény:

Jön sarja akkor
a hős Hlódünnek,
Ódin fia ordas
farkasra halált hoz.
Ölni őrjöngve
Midgard őrzőjét,
- minden hős elhagyja
lakhelyét majdan; -
lép kilenc lépést,
Fjörgun fia, sebben,
vissza a szörnytől,
mely állja az átkot.

Midgard-kígyót még úgy is nevezik: "a farkas fivére":
(idézet az Eddából)

Hamar kihúzta akkor
tetterős Tór
a veszett férget,
fedélzetre vonta;
farkas fivérére
zuhant a kalapács,
zúdult a hüllőre,
halántékát zúzta.