0U594 Angyalföldi Szabó Zoltán : Virágcsendélet 79

Nagyméretű papír pasztell festmény üveglap mögött, ezüstözött artdeco keretben.
Jelezve jobbra fent:
SZABÓ ZOLTÁN '79

Hátoldalán arany címke:
GULÁCSY LAJOS TEREM

Képcsarnok V állalat címkén felirat:
MŰVÉSZ NEVE: SZABÓ ZOLTÁN
MŰVÉSZETI ALKOTÁS CÍME: CSÉ

Szélesség: 82 cm

Magasság: 112 cm

Súly: 10.95 kg

A kép mérete keret nélkül: 100 x 70 cm
Angyalföldi Szabó Zoltán

festő

Budapest, 1929-02-5

Szerző: Tasnádi Attila

1948–1949: a Dési Huber Körben Gráber Margit tanítványa. 1951-1958: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Fónyi Géza, Barcsay Jenő, Domanovszky Endre, Gráber Margit, Raykai György. 1960, 1963: Stúdió-pályázat, I. díj. 1960-1963: Derkovits-ösztöndíj; 1968: Munkácsy-díj; 1971: az Új Művek (Műcsarnok) nívódíja; 1977: érdemes művész; 1978, 1983-1984: Szakszervezetek Országos Tanácsa-ösztöndíj; 1981, 1984: szolnoki Képzőművészeti Triennálé, I. díj; 1985: a 40 alkotó év fődíja, Műcsarnok, Budapest; 1996: 43. Vásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai plakett, Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely; 2001: Angyalföld díszpolgára; 2007: Táncsics Mihály-díj. A 1966-1968 között a Kilencek csoport tagja volt. Tanulmányúton járt Bulgáriában, Olaszországban és Németországban. Festői stílusát tömör, konstruktív formaadás, a kép tapasztalati elemeinek öntörvényű, mértanias szellemű összefoglalása, az ábrázolt témák monumentális szemlélete jellemzi. A kompozíciók monumentalitása ~ belső habitusából, energikus lényéből fakad, ill. abból a dinamikus szemléletmódból, amellyel a világot figyeli. Problematikáit a közösséget átfogó gondok és eszmék vizuális megjelenítése szabja meg. Művészi célja az önmaga létét megérteni és igazolni szándékozó ember küzdelmeinek kifejezése, valamint annak megmutatása, hogy a küzdelem és a munka eredményei miként formálják az életet, a jellemet. Bizonyos lényeginek érzett témákhoz rendszeresen visszatér, finomítja őket, egyre magasabb szinten láttatva vagy éppen aktualizálva tartalmiságukat. Ilyen folyamatosan visszatérő téma festészetében a forradalom, az öntudatra ébredés (Forradalom, 1975), ilyen az ember küzdelmeit és kudarcait összefoglaló igénnyel megjelenítő Golgota-motívum (Vietnami Golgota, 1969), ilyen az anyaság és a béke teremtette rend (Anya gyermekkel, Anyám, 1966), s ilyen az ipari civilizáció fejlődésével együtt alakuló munkás lelki és fizikai képmása (Kaszások, Magvető, 1976; Kubikusok,1986). Előszeretettel önti mondanivalóit pszichológiai érzékenységű arcmásokba (Önarckép, Proletár Madonna, 1967; Apám, 1970). Újabban lírai témák foglalkoztatják, nyomatékosabban fordul az élet érzéki örömei felé, amit csendéletek, tájképek (Velence, Köveskáli táj, 1982) és szénnel rajzolt aktok pompás sorozata (Fekvő akt, 1977; Festő és múzsa, 1982) bizonyít. A látványélményekhez való hangsúlyos visszatérés felszabadította festői energiáit, a korábbi rajzos modort változatos és tüzes színvilág, a koloritban rejlő érzelmi hatások kiaknázása váltotta fel.

Irodalom
HAULISCH L.: ~, Művészet, 1963/9.
PERNECZKY G.: Csoportok és művészek, Élet és Irodalom, 1968. október
SETTI C. I.: ~, Scena Illustrata, 1973/4.
EGRI M.: ~, Művészet, 1974/?
ARADI N.: ~ kiállítása a Műcsarnokban, Kritika, 1976/9.
VADAS J.: Izmos madonnák, Élet és Irodalom, 1976. május 15.
EGRI M.: ~, Mai Magyar Művészet, 1978
ACSAI J.: Legszívesebben az eget festeném meg. Beszélgetés ~nal, Művészet, 1958/2.
ACSAI J.: Spekulációk nélkül, Művészet, 1988/3.
EGRI M.: Szénnel festett képek, Magyar Művészeti Fórum, 1991/1.
TASNÁDI A.: Festő a változó világban, in: Gondolatok a képtárban, Miskolc, 1996
EGRI M.: ~, Budapest, 1978, 2005.
Filmek
KOLONITS I. (rendező): Arcképek ötféleképpen, MAFILM, 1971
SOÓS Á. (rendező): A "Szabci", TV-portréfilm, 1987.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások
1970 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. kat.) • Műcsarnok, Győr • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
1971 • Művelődési Központ, Tata • Tisztiklub, Budapest
1976 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt. kat.) • Észt Művészeti Intézet, Tallinn • Megyei Művelődési Központ, Kecskemét • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Madách Művelődési Központ, Vác
1977 • Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.) • Műcsarnok, Győr
1983 • Tihany (gyűjt. kat.) • Hevesi Sándor Művelődési központ, Nagykanizsa
1984 • Georg von Almsick Galerie, Gronauepe (Német Szövetségi Köztársaság) • Iskolai Galéria, Csepel
1987 • Ernst Múzeum, Budapest (gyűjt. kat.) • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely • Városi Kiállítóterem, Kazincbarcika
1988 • Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely • Kaesz Gy., Szakmunkásképző Intézet, Budapest • Dózsa Művelődési Központ • Csepel Galéria, Budapest
1993 • Szegfű Klub
1994, Körmendi Galéria, Budapest
1995 • Georg von Almsick G., Gronauepe • MHB
1997 • Kastélygaléria, Szirák • Városi Kiállítóterem, Hajdúszoboszló • Lord Major Galéria, Budapest
1998 • Szegfű Klub, Budapest
1999 • Szolnoki Galéria, Szolnok (gyűjt. kat.)
2000 • Vigadó Galéria, Budapest • Újlipótvárosi Klubgaléria, Budapest • Georg von Almsick G., Gronauepe
2002 • Körmendi Galéria, Sopron
2006 • Körmendi Galéria, Sopron
Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások
1961 • Ifjúsági Biennálé, Párizs
1966 • Kilencek, Műcsarnok, Budapest
1976 • Palazzo Reale, Milánó
1985 • Magyar Gobelin 1945-1985
1992 • Isolda Galerie, Wiesbaden • Hamburg
1993, 1994 • Art Expo Budapest
1998 • ART Budapest, HUNGEXPO 
1999 Art Budapest 2. Nemzetközi művészeti vásár
1999, 2004 • Kovács Máté Városi Művelődési Központ és Könyvtár
2000 • Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben
Damjanich János Múzeum, Szolnok
Déri Múzeum, Debrecen
Fővárosi Képtár, Budapest
Kuny Domonkos Múzeum, Tata
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
Nemzeti Galéria, Szófia
Szombathelyi Képtár, Szombathely
Szolnoki Galéria, Szolnok
Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely
Városi Múzeum, Banja Luka
Városi Múzeum, Skopje.

Forrás: artportal.hu