Erdős Péter : "Régi cserepek" 1966

FKB490

Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 40,5 x 61
Készült: Olaj, Farostlemez
A kép Erdős Péter (1938, Hódmezővásárhely) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Erdős P. 1966"
A festmény jó állapotban van.  Keret: Ép
A festmény hátoldalán a Képcsarnok Vállalat raglapja található. Hódmezővásárhelyi butella és korsós csendélet.

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László oktatta. 1968-73 között a fővárosi Képzőművészeti Főiskolát látogatta, ahol Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. Egyéni bemutatókon kívül, 1960-tól rendszeresen részt vett a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon, a Dél-alföldi kiállításokon, a Szegedi Nyári Tárlatokon, Táj- és Portrébiennálékon. Az alföldi festészeti hagyományok folytatója. Erdős Péter művein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Képmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Nagy tömbökben komponált formák és visszafogott színvilág jellemzik. Rézdomborítással is foglalkozik. Körplasztikában Szántó Kovács János és Dr. Tárkány Sz. Ernő portréja ismert. Kerámiát is készít. Műveit a Magyar Nemzeti Galériában és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ, Horváth Teréz adatközlése nyomán)

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Festő, keramikus, ötvösművész. A szegedi Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos és Vinkler László tanította. A fővárosi Képzőművészeti Főiskolán Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. Számos hazai és külföldi tárlaton szerepelt alkotásaival. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Munkáin megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. Műveit a MNG-ban és más hazai közgyűjteményekben őrzik. (MÉ)

Magyar festők és grafikusok adattára
A Szegedi Tanárképző Főiskolán, majd Budapesten a Képzőművészeti Főiskolán szerzett diplomát. A Tanárképző Főiskolán Mayor Jenő, Buday Lajos, Vinkler László, a Képzőművészeti Főiskolán pedig Veres Sándor, Patay László és Balogh Jenő voltak a mesterei. 1960 óta szerepel rendszeresen a Vásárhelyi Őszi Tárlatokon. A vásárhelyi művészekkel együtt számos külföldi kiállításon szerepelt, így Zentán, Lodzban, Jerevánban, Vallaurisban, Tokióban. Első önálló kiállítása 1967-ben Hódmezővásárhelyen volt, majd Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975). Képeit több múzeum őrzi, köztük a Magyar Nemzeti Galéria. Tanulmányúton járt Lengyelországban, Bulgáriában, Romániában és Szovjet-Örményországban. A festészeten kívül rézdomborítással és kerámiával is foglalkozik. Képein megjelenik az Alföld széles határa, a változó tanyavilággal. Arcmásain az itt élő emberek egy-egy típusa jelenik meg. - ÖLK

Művész életrajzok kortárs magyar képzőművészek
1960-ban szerzett rajztanári diplomát Szegeden, majd a Képzőművészeti Főiskolán 1969-1972 között Veres Sándor és Patay László növendékeként tanult. Utazásokat tett a Szovjetunióban és a környező népi demokráciákban. 1960 óta kiállító művész; egyéni tárlata Hódmezővásárhelyen, Szentesen (1967), Békéscsabán (1967, 1976), Hatvanban (1974), Békésen és Orosházán (1975), Nagykanizsán (1979), Kaposvárott (1982) és Pécsett (1984) voltak. - Művészi koncepciója az alföldi festészet népi-realista hagyományaihoz kötődik; képeinek fő témája a parasztság mai élete és természeti környezete.Cégünk Magyarország egyik legnagyobb kínálatú internetes festménykereskedését üzemelteti.
Ezernél is több festményt illetve képet kínál a galériánk folyamatosan.
-
Minden darabot gondosan megtisztítunk, az összes keretet felújíttatjuk, képeinket újra kereteztetjük.
Képeink azonnal ajándékba adható illetve falra akasztható állapotban vannak.
-
Minden kép eredetiségére a kínálatunkban élettartam- és pénz-visszafizetési garanciát vállalunk.
-
Nyugodtan rendeljen postai úton is, csomagolásunkat rendkívül körültekintő és precíz csapat végzi.

Minden galériánkban vásárolt kép után számlát, igény esetén garancialevelet állítunk ki.
Kérem nézze meg a további hatalmas festménykínálatunkat.

A kép mérete: 53,5 x 42,5
Készült: Olaj, Vászon
A kép Béli Vörös Ernő (1882, 1922, Vágújhely, Budapest) alkotása.
Jelezve jobbra lent "Vörös"
A festmény jó állapotban van.  Keret: Ép

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.
Vágújhely, 1882 - Budapest, 1922 Festő. Tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál végezte. Ezután Olaszországban járt tanulmányúton. Hazatérve Budapesten telepedett le. 1904 óta szerepelt kiállításokon. 1918-ban a Képzőművészeti Társulat díját, 1920-ban a Kis Állami Aranyérmet, 1921-ben a Lipótvárosi Kaszinó díját, 1922-ben a Székesfőváros díját nyerte el. Benczúr Gyula útmutatásai alapján elindulva, Goyán és Hollósyn át jutott el a festői naturalizmusig. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában is. (ML, Éber)

Magyar festők és grafikusok adattára
(Vágújhely, Nyitra vm., 1882 - Budapest, 1922) A Képzőművészeti Főiskolán, Münchenben, valamint Nagybányán, Hollósy Simonnál végezte tanulmányait. Iskolái végeztével Olaszországban volt tanulmányúton. Onnan hazatérve Budapesten telepedett le. 1918-ban a "Kútnál" c. képével a Képzőművészeti Társulat díját, 1920-ban "Komédiás és leánya" c. képével a Lipótvárosi kaszinó díját, 1922-ben "Emmausz" c. művével a főváros díját nyerte el. A "Nagy víznél" és a "Fiatal leány" c. olajfestményei a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak. 1923 őszén műveiből a Műcsarnok hagyatéki kiállítást rendezett. - MTA

Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve
Vágújhely, 1882 - Bp., 1922 Festő. Tanulmányait a bp.-i Képzőművészeti Főiskolán, Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál végezte. Ezután Olaszországban járt tanulmányúton. Hazatérve Budapesten telepedett le. 1904 óta szerepelt kiállításokon. 1918 a Képzőművészeti Társulat díját, 1920-ban a kis állami aranyérmet, 1921-ben a Lipótvárosi Kaszinó díját, 1922-ben a székesfőváros díját nyerte el. Benczúr útmutatásai alapján elindulva, Goyán és Hollósyn át jutott el a festői naturalizmusig. Művei megtalálhatók a MNG-ban is. (ML, Éber)

Művészeti lexikon I-IV.
(Vágújhely, 1882. aug. 9. - Bp., 1922. nov. 18.) Festő. A Képzőművészeti Főiskolán, majd Münchenben és Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. Olaszo.-i tanulmányút után Bp.-en telepedett le, 1904-től szerepelt kiállításokon. 1918-22 között számos díjat nyert. Festészetére Goya és Benczúr Gyula művészete hatott. Fiatal leány és a Nagy víznél c. képe a Nemz. Gal.-ban van.