BÁLINT ENDRE: SORSODRÓL VAN SZÓ! - BÉKEFELHÍVÁSSAL! MÚZEUMOKNAK AJÁNLVA!

BÁLINT ENDRE: SORSODRÓL VAN SZÓ! BÉKEFELHÍVÁSSAL!

Témája miatt is, múzeumoknak különösen ajánlom!

A művészettörténeti jelentőségű festmény, témaválasztása miatt a 20. századi kortársművészet kiemelkedő alakjának egyik fő műve lehet! Az általa megélt fasizmus, a kommunizmus és általában az emberiség rémtetteit tárja elénk, egyfajta tiltakozásként is az üldöztetés, a háború és az erőszak ellen! A monotípia a béke törékeny állapotát fejezi ki, a jó és rossz viaskodását.

Az olaj-vászon festmény, keret nélküli mérete 100,5 x 80 cm, a monotípia 42 x 32 cm. Mindkét szignált műalkotás láthatóan mintegy fél évszázados keretben volt, amelyek helyett a mai kornak megfelelő képkerettel láttam el a festményt, amelyen restaurátor végzett kisebb javítást (1-3. fotó). A monotípia helyenként sérült, bontatlan üvegezett keretében állapota jó.

A festményről hiányolható a Bálintra jellemző, gyakran megjelenő nyomatszerű minta, alapozás, de az inkább a monotípiákra jellemző (4. fotó).

A tárgybeli szignók lendületesek, szignifikánsan egyezőek Bálintéval. A monotípián egyértelműen a tipikus aláírása van. A vezetéknév kezdőbetűje vagy végig kerekített, vagy kezdőszára felül szögletes. Leginkább egyéni a „t”, ahol gyakrabban nem metszi a vízszintes, vagy enyhén íves vonalka a szárat. Véletlenszerűen kiválasztott minta alapján megállapítható, hogy minden 10. aláírásnál találhatunk áthúzott „t” szárat és hasonló arányban dőlt ékezetet az „á” betűnél, ritkábban, de előfordul felfelé tartó jelölés is, ahogyan azok festményünk esetében is láthatóak. Részletes összeállítás tanúsítja ezen állításokat. (5. fotó). Az írásszakértői dokumentáció legfőbb eredménye, hogy bár a vizsgált festmény jelölése több ponton is eltér Bálint tipikus szignójától, mégis hiteles, amit a hozzá hasonló, az összesség mintegy 10 %-át kitevő szignók, egy részének mellé tételével teszem egyértelművé (6. fotó).

A tárgybeli festmény szervesen beillik Bálint Endre életművébe. Az is látható, hogy azok között is a „Halas csendélet fekete késsel” a legjobban hasonló. Eme alkotások között nagyon sok ugyanolyan színpompás, minden alapszínt tartalmaznak, azok keverékeivel (7. fotó). Hasonló színgazdagság megjelenik a csendéletben is, de méretükben is közel azonosak. A színek teljes palettájának felhasználása tehát, sok más festményénél is tetten érhető, továbbá a finom színátmenetekkel, a gyakran megjelenő sejtelmes formák is (8. fotó).

A képek egy szentendrei magángyűjteményből származnak. Bálint munkássága erősen kötődött a festők városához is. Gyakoriak a hasonló, nagyobb méretű, osztott képei (9. fotó).

Támpont is lehet a tárgybeli festmény értékének meghatározásához a csendélet, amely 5,5 millió Ft kikiáltási árról, mintegy 9,5 millió forintért kelt el 2017-ben. Egy virtuális szavazás szerint a többség nem tartja kevésbé tetszőnek az eladásra kínált festményt (10. fotó).

Mint ahogyan a Ferenczy Múzeum által 2010-ben megvásárolt műtárgy együttes is többnyire addig ismeretlen volt, címeik, pontos keletkezési idejük sokuknál nem voltak feltüntetve, úgy a múzeumhoz és a galériákhoz hasonlóan adhattunk címet a műnek, Bálint Endre: Sorsomról van szó (Budapest, Magvető, 1987.) válogatásból kiindulva; „Sorsodról van szó!”.

Bálint munkássága nagy hatást gyakoroltak tanítványaira és az őket követő művészgenerációra. Tárgybeli festményéhez hasonló volt látható a Duna korzón és molinó a 11-es út mellett Szentendrén. (11. fotó). A festmény Békefelhíváson is szerepelt (12. fotó)

A festmény emberek halálba küldését ábrázolja, s fegyvert nem mutat, tehát korát tekintve majd biztos, hogy a Holokausztot. E tény is Bálint alkotóságát bizonyítja, aki csak szerencsével kerülte el. Ki festene ilyen képet, kit nem érintett közelről a progrom? Azért is ajánlom múzeumnak, mert döntő többségében az sem tenné ki falára a képet, akit, vagy családtagját üldöztek, vagy megöltek. Buta hamisító lenne ki ily, nehezen eladható témát választana. Többségük persze primitív, de üzleti érzéke van, tudják mi az, mi jól eladható.

Összegzés: Amikor nekiálltam a kutatásnak, nem volt könnyű dolgom a tárgybeli művek eredetiségének bizonyításánál, de jöttek az újabb és újabb érvek, amíg eljutottam odáig, hogy kiállhatok a hitelesség mellett.

Érveim lényege, hogy a festmény nem tipikus Bálint alkotás, de abba a 10 % körüli sávba esik, amely művekhez hasonló, s amelyeket szakértők elfogadtak Bálinténak.
A festmény kvalitásos és különleges. Azért is fordítottam sok időt rá, mert szakmabeliek biztattak arra, hogy eredeti. Addig én is csupán "határesetnek" tartottam a nem tipikus szignója és egyéb paraméterei miatt. Bálint életműve igencsak változatos, kísérletező művész volt. e mű is beleférhet életművébe.