FK/315 - Zórád Géza – Délutáni beszélgetők

Eladásra kínálom Zórád Géza (1890-1959) Délutáni beszélgetők című festményét. Az olaj/vászon kép egy igazán autentikus életkép. Szép színekkel, ami egy szakszerű tisztítást követően még szebbé válhat, de akkor elvesztené a régi „patináját”. Aranyozott blodel keret, pici hibákkal, ékelt rámán, hátul mind a vásznon, mind a kereten viaszpöttyök láthatók, valamilyen rejtélyes okból kifolyólag. Sérülésnek nem látom nyomát. Szignó jobbra lent van. Az alkotás ebben az állapotában is azonnal falra akasztható állapotban.

Téma: életkép

Technika: olaj

Hordozó: vászon

Kora: XX. század első fele

Szignó: van (jobbra lent)

Keret: aranyozott blondel keret (pici hibákkal)

Méret: 60 x 80 cm (keret nélkül), 72,5 x 93 cm (kerettel)

Állapot: képeken látható, falra akasztható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, csomagolva valószínűleg csak terjedelmes csomagként, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, hogyha még van kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a művészről:

Csejtei Zórád Géza (Temesvár, 1890. február 02. – Budapest, 1969. június 20.) festőművész, karikaturista, illusztrátor. Zórád Ernő nagybátyja. Zórád István és Breitkopf Ida gyermekeként született Temesváron. Tanulmányait Budapesten és Münchenben végezte. 1907-től a Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban szerepelt olaj- és pasztell-technikával készült figurális tájképeivel. 1921. október 29-én Budapesten házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, szombathelyi születésű Miklós Annával, Miklós János és Takács Anna lányával, akitől 1930-ban elvált. 1930. december 19-én Budapesten újból megházasodott: a nála 14 évvel fiatalabb, érsekújvári születésű Papácsy Kornélia Máriát, Papácsy Elemér és Csizmazia Emma lányát vette feleségül, tőle 1954-ben vált el. Illusztrátorként élclapok számára dolgozott, számtalan adoma-illusztrációt készített. Művészetén a müncheni iskola hatását érezni, amely egész életpályáján végigkíséri. Művei elsősorban tájképek, valamint mesterien kidolgozott figurális jelenetek, de a történelmi Magyarország különböző tájait is megfestette a Felvidéktől egészen Erdélyig. Realista stílusban festett tájképein megfigyelhetők a nagybányai iskola mestereinek, többek közt Ferenczy Károlynak a hatása is. Termékeny alkotó volt. Halálát tüdőgyulladás okozta. A híres Mélypince, a Tabán leghíresebb vendéglője volt az állandó törzshelye. A vendéglős Poldi bácsi Krúdy nagy hódolója évekig könyörgött a festőnek – etette, itatta hitelbe – csak hozza el Krúdy Gyula híres írót a kocsmájába. Zórád végül is beváltotta ígéretét, így kezdődött Krúdy és a vendéglős sírig tartó barátsága. Alkotásai rendkívül sokfelé szórodtak szét.