Cserna Károly: Kairói gyöngyszem, 1906 körül. Kiváló befektetés

Cserna Károly: Kairói gyöngyszem, 1906 körül. Kiváló befektetés

A világ leghíresebb galériái is kedvelik!

Az olaj, karton festmény mérete 35 x 25 cm, a kerettel 50,5 x 40,5 cm, szignó jobbra lent „Cserna Károly”, a művész tipikus aláírása. A 120 évhez közeli festmény kora ellenére jó, falra akasztható állapotban van.(1-4. melléklet)

Cserna Magyarországon kevésbé ismert annak ellenére, hogy a világ sok országában kedvelt. A legtöbb - a hazainál 8-szor több - eladás Ausztriában történt (Dorotheum), de a leghíresebb Christie’s és a Sothebys is sokszor aukcionálta alkotásait. (5. melléklet)

Az ár és érték meghatározásához nagyszámú referenciát találhatunk. A művész sok hasonló alkotásából az Ausztriában és az Egyesült Államokban eladottakhoz mérve, a tárgybeli kép középbecsértéke és várható realizálási ára 400-500 ezer forint körül lehet, ami hasonló érték, mint a hazai galériás aukciókon is. Emellett a mutatott „méretarányos becslés” nem egzakt megközelítés, de talán mégsem ördögtől való. (6-7. melléklet)

Előbbiek alapján nagyon kedvező áron lehet a kép az öné, amely nem szerepel a nemzeti örökségvédelem védett, lopott műtárgyak nyilvántartásában. Eredetiségére is örökös pénzvisszafizetési garanciát vállalok.

Cserna Károly (Kunszentmiklós, 1867 - Budapest, 1944) festőművész, illusztrátor

A budapesti Mintarajziskolában folytatta művészeti tanulmányait. Mesterei Greguss János, Székely Bertalan, Lotz Károly. 1889-től a „Vasárnapi Újság” illusztrátora volt. Részt vett az „Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben” könyvsorozat és például „Kiss József: Ünnepnapok” illusztrálásában is. 1893-ban feleségül vette Puskás Tivadar özvegyét, Vetter von der Lilie Sophie grófnőt, akinek a lánya II. Abbász kairói alkirály felesége lett. 1903-ban Münchenben képezte magát. Hazatérése után főként arcképeket és csendéleteket festett. Feleségével 1905-ben mintegy kétéves látogatást tett Egyiptomban a grófnő lányánál. Az itt készült egzotikus keletet és életformát bemutató festményeivel - mint a tárgybeli - nagy sikert aratott és Egyiptom uralkodójától megkapta a Medjidie-rendet. 1912-ben felesége elhunyt. 1916-ban újra Münchenben járt, innen hazatérve rajzoló-haditudósítóként működött az I. világháborúban. Bécsben ismerkedett meg második feleségével, kinek halála után végleg Budapesten telepedett le, és ott halt meg 1944. január 15-én, a német katonai megszállás előtt. Több alkotása megtalálható a Nemzeti Galéria és a Tudományos Akadémia gyűjteményében.