FK/402. – Szalók József – Árnyékos utca estefelé

Eladásra kínálom Szalók József orosházi festő – Árnyékos utca estefelé című olaj / farost alkotását. Az utcakép 1984.11.12-re van datálva. Natúr léckeretben van, ami görcsösségével még természetesebb hatást kelt a képen szereplő szegényes házak körül. A jelölés jobbra lent, hátul zsűrizési etikett címke van. A festmény, azonnal falra akasztható állapotban. Pici, nem látható hibája a farostlemez egyik alsó sarka picit hiányos, amit a keret takar.

Téma: utcakép

Technika: olaj

Hordozó: farost

Kora: 1984. november 12.

Szignó: van (jobbra lent) + hátul zsűrizési etikett

Keret: görcsös, natúr léckeret

Méret: 57,5 x 80 cm (keret nélkül), 66,5 x 88,5 cm (kerettel)

Állapot: képeken látható, azonnal falra akasztható állapotban

A postázás a vevő igényével egyeztetve a mindenkor aktuális díjak szerint történik, kizárólag előre utalást követően, gondosan csomagolva.

Kérem, amennyiben van még kérdése a termékről, akkor lehetőleg annak megvásárlása előtt és ne utána kérdezzen.

Kérem tekintse meg a többi termékemet is. Köszönöm!

Néhány gondolat a festőről:

Szalók József 1922. február 16-án született Orosházán. Festőművész-pályája fejlődését Csáki-Maronyák József, Kohán György, ill. Aba-Novák Miklós segítette. A Képzőművészeti Főiskolán Boldizsár István osztályában tanult, majd 1941-44 között a Nagybányai Szabadiskolában folytatta tanulmányait Mikola Andrásnál és Krizsán Jánosnál. Szalók részt vett a "Zazar-parti Barbizon", az 1942-ben a nagybányai Szent István Hét alkalmával - hazai fiatalok bevonásával rendezett - nagyszabású kiállításon, amely festői szemléletével az 1912-es jubiláris kiállítás igézetében született. A létező különbségek ellenére meghatározó volt ezen időszak kialakuló vizuális szemléletére, ami a plain air (szabad levegővel), szabad fénnyel átitatott naturalizmussal jellemezhető. Ugyanakkor mestereitől eleve különbözött, hiszen ihletődésének forrása a földművelő életforma volt, amit saját sorsából, tapasztalatából írta át képeire. Szalók esetében is arról van szó, hogy a kolorit igény beragyogja a témát, miközben megmarad a paraszti élet tárgy- és tájábrázolásánál: a fény és a tiszta festőiség megtalálásának igézetében. A második világháború után Orosházán földműveléssel, kertészkedéssel foglalkozott. 1960-76 között a Petőfi Termelőszövetkezet kertésze volt. Nyugdíjazása után ismét festett. Orosházán 1981, 1982, 1984, 1988 és 2000 években volt kiállítása. 1985-ben, Budapesten Csáki-Maronyák Józseffel közösen állított ki. 1994. március 13-án hunyt el.