VASTAGH GÉZA: BAROMFIUDVAR, az állati festőtől

VASTAGH GÉZA: BAROMFIUDVAR, az állati festőtől
A világelső CHRISTIES és a SOTHEBY’S aukcióin kedvelt!

Az olaj, vászon festmény mérete 40 x 30 cm, a kerettel 50 x 40 cm. Szignó jobbra lent, a művész tipikus aláírása. Vakrámája a 19. század jellemző technikájával derékszögben vágott, azaz nem 45 fokban, mint utána és ma. A vászon és a festék kora is az 1800-as évek végére, az 1900-as évek elejére tehető. 1-4. melléklet

A hazai műtárgypiacon Vastagh Géza alkotásai igazi kuriózumnak számítanak. Az Invaluable nemzetközi művészeti adatbázisban 1998-tól nyilvántartott 158 aukción részt vett Vastagh alkotások mintegy felét, 73 festményt a világ két leghíresebb aukciós háza, a Christies és a Sotheby’s árulta. Ezek döntő része állati ábrázolás volt. Jelenleg (2023.11.11) további 5 képét árulják 1.300 és 5.000 euró közötti becsértékekkel, amelyből 3-4 állatábrázolás. 5-7. melléklet

A Mutualart adattár szerint 1998-tól a művész aukciós rekordára 75.000 USD. 8. melléklet

Vezető aukciós házainkban Vastagh Géza festményei elvétve fordultak csak elő. Az Invaluable szerint 2017-től napjainkig 2 oroszlános képét adták el 1 millió Ft felett, ill. 2 MFt-ért és egy baromfis képet 850.000 Ft-ért. A Galéria Savarián csupán egy festmény van. Méretre pontosan azonos, színes foltokból összeálló impresszionista tájkép. 9. melléklet

Azonos témájú és hasonló méretű festményt, ötöt találhatunk az Invaluable adattárban, s ezekhez hasonlítható a tárgybeli kép leginkább, s vetekszik azokkal, de legalább olyan tetszetős, mint azok közt a legdrágábbak. Ennek alapján a galériás becsértéke 1.500 – 3.000 euróban határozható meg. 10. melléklet

Alkalmazkodva az online értékesítésnél várható szerényebb fizetőképes kereslethez, igen kedvező ár lehet a 800 eurós, azaz 300.000 Ft.

A festmény nem szerepel a nemzeti örökségvédelem védett/lopott nyilvántartásában, eredetiségéért pénzvisszafizetési garanciát vállalok.

Vastagh Géza (Kolozsvár, 1866 – Budapest, 1919) magyar festőművész.

A piaristák budapesti gimnáziumában folytatott tanulmányok után, 1886-ban Münchenbe ment. Itt előbb Hollósy Simon magániskolájába járt, majd a Képzőművészeti Akadémián Gabriel von Hackl tanítványa lett. 1888-ban tért vissza Budapestre. 1889-ben Franciaországban volt tanulmányúton. 1898-ban állami ösztöndíjjal négy hónapot töltött Algériában és Tunéziában, ahol elsősorban az oroszlánt és annak életkörülményeit tanulmányozta, fényképeket, vázlatokat készített e témakörben.

Tizenhét éves korában szerepelt először a Műcsarnok bemutatóján. 1887-ben a müncheni Glaspalast kiállításán szerepelt. Itthon, ugyanebben az évben a Képzőművészeti Társulat kiállításán aratott sikert Nyugvó parasztány című festményével, melyet I. Ferenc József vásárolt meg. Témaválasztásában az állatok kerültek a középpontba. Tyúkokat, kacsákat festett, majd oroszlán- és tigrisábrázolásaival tűnt fel. Figyelő oroszlánok képéért 1888-ban Ráth György-díjat kapott.

Számos műve került Nagy-Britanniába és az Egyesült Államokba.

Később érdeklődése a magyar szürkemarha felé fordult.

A századfordulót követő időszakban helyszíni megfigyeléseket tett a hamburgi, a lipcsei és a berlini állatkertben, melyeket többnyire pasztellen rögzített. Ekkor készültek marabu-, farkas-, hiúz-, tigrisábrázolásai. 1910-ben a Tátrában időzött, innen sok tájképpel tért haza.

Néhány festményét (Ki a legény a csordában?, Oroszlánfej, Táj oroszlánnal, Pihenő parasztlány stb.) a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, számos műve megtalálható a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.

Hagyatéki kiállítását 1920-ban a Műcsarnokban rendezték meg. Képei szerepeltek 1934-ben a Műcsarnokban id. Vastagh György centenáriumi tárlatán, valamint a Vastagh művészcsaládot bemutató kiállításon az Ernst Múzeumban 2004-ben.

Forrás: Wikipédia